A következő címkéjű bejegyzések mutatása: torta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: torta. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. július 27., szombat

Nutellás-málnás torta



A lánygyereké az idei utolsó nyári születésnap. Idén nem készült tortakép, tavalyelőttieket tettem fel, ugyanis akkor a család (mínusz válogatós fiúgyermek) közölte, hogy ez az eddigi legjobb torta, amit sütöttem, és a kislányom azóta ragaszkodik hozzá. Most harmadik alkalommal ez a szülinapi tortája.

Hozzávalók:
Tészta:
4 tojás
25 dkg cukor
9 evőkanál hideg víz
15 dkg liszt
1 csomag sütőpor

Továbbá:
1 üveg nutella (maradni fog belőle, de a legkisebb üveg - 100 g - kevés hozzá)
3,5 dl habtejszín
1 tasak habfixáló
málna

Elkészítés: a tészta hozzávalóiból a szokott módon vizes piskótát sütünk: a tojások sárgáját kikeverjük a cukorral, kanalanként hozzáadjuk a vizet és jól elkeverjük, majd belekeverjük a lisztet és a sütőport, végül óvatosan a habbá vert tojásfehérjéket is. Sütőpapírral béleljük egy 26 cm-es tortaforma alját, beleöntjük a masszát, és 180°C-on tűpróbáig sütjük. Rácsra borítva kihűtjük, majd három lapba vágjuk.
A tejszínt a habfixálóval kemény habbá verjük.
Tálra tesszük az első lapot, megkenjük nutellával, rászórjuk a megmosott málna felét, rákenjük a tejszínhab kb. egynegyedét. Erre jön a második tésztalap, majd újra nutella, málna, tejszínhab, végül a harmadik lap, melyet már csak nutellával kenünk meg. A maradék tejszínhabbal bevonjuk az oldalát. Tejszínhabbal és málnával díszítünk.
A képen látható torta kicsi (talán 16 cm-es) tortaformában készült, ahhoz 2 tojásos vizes piskóta és 100 g nutella is elég volt, de tavaly és idén már a nagyban sütöttem. Tavaly az egészet nutellával vontam be, de a család úgy nyilatkozott, hogy úgy túl tömény.


Puncsorta



A fiúgyerek születésnapja után a férjemé következik. Tudtam, hogy a puncstortát meg sem fogják kóstolni a gyerekek, de mivel ilyenkor torta-sorozatgyártás folyik úgy döntöttem, nem érdekel, legfeljebb kihagyják. Kaptak helyette eperfagyit.
A recept innen való, Citromhabtól, de án annyit módosítottam rajta, hogy egy evőkanál (nem instant) kakaóport is tettem a töltelékbe, és a brutál édes (meg amúgyis nőcisen rózsaszín) cukormáz helyett rumos csokimázat kentem a tetejére (ugyanazt, mint az almás zserbónál, csak a víz egy részét rumaromával helyettesítettem - persze lehet rummal is, ha egészen biztos, hogy gyerek nem eszik belőle).



2019. július 10., szerda

Málnás-vaníliás torta



Hajrá július! Hajrá torták!
Hát nagyon telik az idő (bár "hát"-tal nem kezdünk mondatot). Mikor a blogot kezdtem, még csak két tortát sütöttem júliusban, aztán egyet sem, mert szültem, most meg hármat, egyre növekvő számokkal. Már a kicsi is hét, mikor volt már baba..... az előző életemben.....
Miközben anya mereng és nosztalgiázik, a kölyöknek elég határozott elképzelése volt, hogy milyen tortát szeretne: epreset, málnásat és vaníliásat. Uccu neki, anya!

Hozzávalók:
Tészta:
4 tojás
25 dkg cukor
9 evőkanál hideg víz
15 dkg liszt
1 csomag sütőpor

Krém:
2 csomag vaníliás pudingpor
7 dl tej
2 csomag vaníliás cukor
20 dkg vaj
porcukor ízlés szerint
eperlekvár
málna

Elkészítés: a tészta hozzávalóiból a szokott módon vizes piskótát sütünk: a tojások sárgáját kikeverjük a cukorral, kanalanként hozzáadjuk a vizet és jól elkeverjük, majd belekeverjük a lisztet és a sütőport, végül óvatosan a habbá vert tojásfehérjéket is. Sütőpapírral béleljük egy 26 cm-es tortaforma alját, beleöntjük a masszát, és 180°C-on tűpróbáig sütjük. Rácsra borítva kihűtjük, majd három lapba vágjuk.
A krémhez a pudingport kikeverjük egy kevés hideg tejjel. A maradék tejet felforraljuk, és a tűzről lehúzva, folyamatos keverés mellett beleöntjük a pudingos tejet. Azonnal be fog sűrűsödni, ha mégsem, kis lángon besűrítjük. Beletesszük a vaníliás cukrot és a vaj kb. 1/3-át, hadd olvadjon el benne, így nem bőrösödik annyira hűlés közben. Hagyjuk kihűlni, de közben meg-megkeverjük. A maradék vajat kikeverjük a porcukorral, és a kihűlt pudinghoz keverjük.
A torta összeállítása: az alsó tésztalapot tálra tesszük, megkenjük eperlekvárral. Megkenjük krémmel, rászórjuk a málna felét. Ezután a következő lap jön, amelynek mindkét fele meg van kenve lekvárral. Erre is krém és málna jön. Erre jön a szintén alul-felül lekváros utolsó lap. A tortát bevonjuk a maradék krémmel, és ízlés szerint díszítjük. Nálam ez most a fiúgyerek ízlését jelentette: Minecraft-os ostyát. Jól illik hozzá a tejszínhab is.


2014. július 21., hétfő

Eperke-torta

Az idei utolsó, leszámítva a férj családjának látogatása alkalmából készített diós-lekváros palacsintatortát (dió, lekvár, palacsinta. Recept nem lesz).
Régóta készültem, hogy a lányom ötödik születésnapjára barbibabás-hercegnős tortát sütök, és vadul tervezgettem, hány éjszaka alatt és milyen részfolyamatokra bontva hozható össze, recepteket nézegettem, ötleteltem, mígnem az ünnepelt határozottan ki nem jelentette, hogy olyan tortát szeretne, amin Eperkés marcipán van, és pont.
Eperkés marcipánt nem kaptam, de Eperkés ostya kétféle is volt a cukrászkellék-boltban, és ha már Eperke, legyen a torta is eperízű. Persze az eperszezonnak már vége, de azért találtam megoldást a problémára.

Hozzávalók:
Vizes piskóta:
Mint a markoló-tortánál
Krém:
500 g mascarpone
1 csomag epres pudingpor
2 csomag vaníliás cukor
3 dl tej
0,5 dl eperlekvár
Díszítés:
cukrászkellék-boltban kapható kerek ostya

A markoló-tortánál leírtak szerint elkészítjük a piskótát. A krémhez a tejből és a pudingporból jó sűrű pudingot főzünk, és még a lekvárt is hozzáöntjük a végén, azzal is besűrítjük. Vaníliás cukorral ízesítjük, ha kell, még adhatunk hozzá porcukrot is. Ha kihűlt, beleforgatjuk a mascarponét. A három lapba vágott tortát töltjük és bevonjuk a krémmel, de úgy, hogy maradjon belőle a díszítéshez is.
Az ostya a krémtől megpuhul, így csak tálalás előtt tegyük a tortára. A maradék krémből apró rózsákat nyomunk körbe a torta szélére, bevonjuk az oldalát, és villával megcsíkozzuk.
A kép nem lett jó (siettem, persze). Az ünnepelt reakciója: "jajdejóóóóóóóó, PONT ILYET akartam!"


2014. július 16., szerda

Tiramisu-torta

Tortagyártás este háromnegyed tíztől, miután elaludt a család....
A fiúgyerek után a férjem következik. Gyors és lehetőleg sütés nélküli tortát szerettem volna, Maimoni tiramisu-tortája már régóta várólistán volt, és minden kritériumnak meg is felelt. Igaz, én nem mertem bele Amaretto-likőrt tenni (főleg, hogy nincs is itthon), kávét meg pláne nem, elég aktívak a törpéim koffein nélkül is. A fogadtatás vegyes volt, az ünnepelt odáig volt érte, a lánygyereknek is ízlett, a fiúgyerek azonban csak a díszítést ette le róla, utána meg egy fél csomag mazsolát. Amit a lányom rendszerint kiköpköd. Legalább nem vesznek össze rajta.

Hozzávalók:
20 dkg babapiskóta
500 g mascarpone
1 csomag vaníliás pudingpor
3,5 dl tej
2 csomag vaníliás cukor
cukor ízlés szerint
1,5-2 dl kávé (vagy Maci-kávé, mint most nálam)
kakaópor

Elkészítés:
A tejből és a pudingporból a szokásosnál sűrűbb pudingot főzünk. Beletesszük a vaníliás cukrot, és ízlés szerint édesítjük. Amikor kihűlt, beleforgatjuk a mascarponét.
A babapiskótákat megmártjuk a kávéban. Kirakjuk vele a tortaforma alját. Erre simítjuk a krém felét. Erre újabb sor áztatott piskóta jön, majd a krém másik fele.Kakaóporral (ill. én a lánygyerek vesehomok-hajlama miatt Maci-kávéval) megszórjuk, és egy éjszakára hűtőbe tesszük . Tálaláskor ízlés szerint díszítjük.


2014. július 8., kedd

Markoló-torta

Na, a főzésre aztán igazán nincs időm mostanában. Márciusban visszamentem dolgozni, közben építkezünk, hétközben rászoktam a kajarendelésre, hétvégenként meg kezd kicsit egysíkú lenni a menü.... tehát az idő és az apropó is hiányzik a blogoláshoz.
Júliusban azonban ismét beindult a születésnapi tortagyár. A fiúgyerek tegnapelőtt töltötte a kettőt, szerettem volna neki valami igazán fiúsat.... még régen, a Facebook-on tette fel valaki a markoló-tortát, talán még fiam sem volt akkor, de az ötletet elraktároztam magamnak. A forrásom természetesen csak a dizájnra ment rá, recept nélkül, de nem baj, mert a képen szereplő torta valami csokis alkotás volt, a fiam pedig nem rajong a csokiért (igen, van ilyen is.... majd elmúlik, gondolom én), a lánygyerek meg vesehomok-hajlam miatt nem ehet. Így megint a meggyes-gesztenyés verzió mellett döntöttem, a tavalyihoz képest lényegesen egyszerűsítve. De így sem volt rá panasz.

Hozzávalók:
Vizes piskóta:
4 db tojás
20 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
9 evőkanál hideg víz
15 dkg liszt
1 csomag sütőpor
vaj a tortaforma kikenéséhez
Töltelék:
2 csomag gesztenyemassza
kb. 1 dl tejszín vagy tej
meggy
Díszítés:
kakaós keksz
1 db kisméretű markoló ;-)
Tálalás:
tejszínhab

Elkészítés:
A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral. Kanalanként elkeverjük benne a vizet, majd a lisztet és a sütőport, végül beleforgatjuk a tojások habját. Egy 26 cm átmérőjű tortaforma alját kivajazzuk, sütőpapírból vágott koronggal kibéleljük, beleöntjük a masszát, és előbb erős, majd (ha megemelkedett) közepes hőfokon tűpróbáig sütjük.
A krémhez egyszerűen annyi tejszínt vagy tejet keverünk a kiolvasztott és villával összenyomkodott gesztenyemasszához, hogy sűrű krémállagú legyen.
A kihűlt tésztát két lapba vágjuk, az alsó lapot megkenjük krémmel, és kirakjuk kimagozott meggyel. Ráillesztjük a felső lapot. Az egész tortát bevonjuk a maradék krémmel, de egy kicsit félreteszünk.
A betöltött tortából éles késsel kikanyarítunk egy darabot, olyanformán, hogy egy gödör keletkezzen benne. (Igen, jó lett volna fázisfotókat csinálni. Hát ez van.) A kiszedett, gúla alakú sütidarabot a gödör mellé tesszük. Ezután a gödröt és a gúlát is bekenjük a maradék krémmel, majd alaposan megszórjuk kakaóskeksz-morzsával. Végezetül elhelyezzük a tortán a markolót és a gyertyákat.
Tejszínhabbal tálaljuk.

2013. július 25., csütörtök

Vakondtúrás-torta



A lánygyerek születésnapjával zártuk a családi ünnepségsorozatot. Maimoninál találtam egy jónak tűnő receptet az ifjú Kisvakond-rajongónak. Hiába, a jó dolgok nem mennek ki a divatból.
Nem messze tőlünk van egy cukrászkellékeket áruló bolt, ahol egyfelől el szoktam rémülni, mi mindent bele nem tesznek a sütikbe egyesek, csak hogy látványosabb legyen, másfelől olcsóbb a marcipán, mint mondjuk a szomszédos csíkos gazdaságosban, és sokféle kész marcipánfigurát is kapni, még vakondot is. Az ünnepeltnek egyébként a vakond tetszett a legjobban az egész tortájából, körberágta a talapzatát, aztán beletette egy csészébe egy ceruza és egy fából készült tengeri csillag társaságában, mondván, így érzi magát a legjobban. Azóta is ott csücsül.
A mennyiségeket csökkentettem, mivel ismét a kicsi (azt hiszem, 16 cm-es) tortaformában sütöttem.



Hozzávalók:
Tészta:
3 tojás
5 dkg cukor
0,6 dl étolaj
6 dkg liszt
25 g cukrozatlan kakaópor
fél csomag sütőpor
Krém:
gyümölcs tetszés szerint (én sárgabarackot használtam)
4 dl habtejszín
1 csomag zselatin fix
porcukor ízlés szerint
1 csomag vaníliás cukor

A sütőt előmelegítjük 180°C-ra, és sütőpapírral kibéleljük a tortaforma alját. A tojásokat és a cukrot gépi habverővel 5 percig verjük. Keverés közben belecsorgatjuk az olajat, majd a száraz hozzávalókat is. A formába öntjük, és megsütjük (kb. 30 perc - tűpróba).
Amikor kihűlt a tészta, pár centire az aljától elvágjuk, a megmaradt korong belsejét  kikapargatjuk (vigyázzunk, ne lyukasszuk át), és az összes így keletkezett tésztahulladékot morzsoljuk össze. A korongot kirakjuk a gyümölccsel, ráhalmozzuk a felvert tejszínhabot, amelybe a tasakon látható előírásnak megfelelően beledolgoztuk a zselatin fixet is. A tésztamorzsalékkal vastagon behintjük a művet, kicsit rá is nyomkodjuk, majd mehet a hűtőbe pár órára. A kisvakond természetesen opcionális.
Ha még egyszer vakondtúrás-tortát sütök, két emeletes lesz: az első emelet hagyományos kerek torta valami zöld bevonattal (törhetem rajta a fejem, mit használjak mesterséges színezék helyett), ezen elszórva kis marcipánvirágok, mint egy virágos rét, a második emelet meg természetesen a már bevált vakondtúrás. Talán majd egyszer, amikor már a barátaikat is meghívják a szülinapi zsúrra.


2013. július 16., kedd

Malacdagonya-torta


Sorban a következő születésnap a férjemé, aki a napokban lemalackázott (pedig a szülés óta már egy csomót fogytam), bosszúból kapott egy ilyen tortát. A kép egy időben a Facebook-on járt körbe-körbe, már akkor tudtam, hogy egyszer meg kell valósítanom.
Receptet azért nem írok, mert bármilyen tortából elkészíthető. Én kicsi, 16 cm-es formát használtam, ehhez 9 KitKatra volt szükség. Ha még egyszer elkészíteném (nem fogom, mert csak egyszer poén, különben is nagyon töményen csokis), akkor a csokibevonat helyett Nutellát kennék rá. A szalag mindenképpen szükséges, különben kidől a dézsa oldala ;-) a tészta most sima vizes piskóta volt három tojásból, amit kisülve három lapba vágtam, a vágott felületeket lekvárral megkentem, és tejszínhabbal töltöttem össze. A csokibevonat olvasztott étcsokiból és tejszínből áll, az arányokat nem tudom, mert ezen a ponton úgy hozta a helyzet, hogy egy kis ideig lekötött a fiúgyerek, és ott kellett hagynom a kecskét a káposztával a lánygyereket  a csokival, amit persze ezek után nem mértem le újból.
A marcipánmalac s.k. alkotás, bár ezen a férjem nagyon csodálkozott, valószínűleg soha nem gyurmázott, mert akkor tudná, hogy nem is olyan nagy szám.
Támadt még egy ötletem, de nem valószínű, hogy megvalósítom: marcipán malac-alkatrészek, füle-farka-körme, valamint marcipán zöldségek (répát lehet is kapni) sárga gyümölcszselébe dermesztve - így készül az édesszájúak kocsonyája :-D

2013. július 14., vasárnap

Gesztenyés-meggyzselés torta


Hazajöttünk a Balatonról, és jól megünnepeltük a legkisebbet. Kerestem valami nem túl egészségtelen receptet, bár gyanítottam, hogy ő nem nagyon fog enni a sütiből, mivel valamiért nincs jó barátságban a szilrád kajával. Konkrétan: semmit nem hajlandó megenni, ami nincs teljesen simára turmixolva. A torta egyébként ízlett neki, nyalogatta a krémet, rágcsálta a tésztát, és a végén mindent végigkent az etetőszéken, az asztalon és a padlón. Talán valami jutott belőle a pocakjába is, de ez örök rejtély marad...
Receptötlet innen, az ötletet egy barátnőm adta, aki tavaly ugyanilyet csinált a kisfiának.

Hozzávalók:
Tészta:
2,5 dl 100%-os almalé
10 dkg cukor
1 csomag vaníliáscukor
25 dkg liszt
1 csomag sütőpor
1 mokkáskanál szódabikarbóna
1 csipet só
6 evőkanál étolaj
Krémek:
3 dl + néhány evőkanál meggylé
3 evőkanál cukor
40 g étkezési keményítő
fahéj
20 dkg gesztenyemassza
3 dl tej
40 g étkezési keményítő

Elkészítés:
Kivajazunk egy kisebb tortaformát, a sütőt előmelegítjük 200C-ra. Az almalében elkeverjük a cukrokat. A tészta száraz hozzávalóit egy másik tálban összekeverjük, majd hozzáadjuk a cukros almaléhez, és belekeverjük az olajat. A tortaformába öntjük, megsütjük. A hőfokot 6-8 perc múltán 180C-ra mérsékeljük. Kihűtjük, és három lapba vágjuk.
A meggyzseléhez elkeverjük a keményítőt a néhány kanál meggylével, majd hozzáöntjük a többit, és kevergetve, kis lángon sűrűre főzzük. Ízesítjük, és meg-megkeverve kihűtjük.
A másik 40 g keményítőt elkeverjük egy kevés tejjel, hozzáöntjük a többit, sűrűre főzzük, majd robotgéppel hozzákeverjük a gesztenyemasszát. Ezt is kihűtjük.
A torta alsó lapját megkenjük egy kevés meggyzselével, ráhalmozzuk a gesztenyekrém kb. egyharmadát, ezután jön a 2. tésztalap, erre a többi meggyzselé, végül a 3. lap. A maradék gesztenyekrémmel bevonjuk a tortát, és ízlés szerint díszítjük.


2013. július 12., péntek

Torta sütés nélkül


Eljött a július, és vele együtt a születésnapok, sorrendben: fiúgyerek, apa, lánygyerek. A férjem tavaly meg is jegyezte: szüljél még egyet, hátha végre eltalálod! :-D aztán a krónikus kialvatlanság egy időre elvette a kedvét az ilyen megjegyzésektől. Egy időre...
Az októberi kakukktojásnak tehát ebben a hónapban nincs más feladata, mint a nagyüzemi tortagyártás. Az idei első tortát mégsem én sütöttem, mivel a fiúgyerek első születésnapját a Balatonon ünnepeltük, és úgy gondoltam, majd otthon tortázunk, apu és Éva azonban megelőztek, és meglepték a három ünnepeltet egy gyönyörű és isteni finom kakaós-meggyes tortával. Jól variálható recept, azonnal leírtam, garantáltan műsorra fogom még tűzni.

Hozzávalók:
1 nagy doboz babapiskóta
1/2 l habtejszín
1 nagy + 1 kis pohár tejföl
3 evőkanál cukor
1,5 dl gyümölcslé (jelen esetben meggy)
10 dkg aprított gyümölcs (most meggy)
ízesítők, most kakaópor és egy pici rumaroma került bele, de lehet vaníliás cukor, fahéj, citromhéj, stb. a felhasznált gyümölcstől függően
díszítés: csokireszelék és gyümölcs (most meggy és cseresznye)

Elkészítés:
Egy kapcsos tortaformát kibélelünk alufóliával. A legalább 12 órára behűtött tejszínt felverjük, és a piskóta meg a díszítésre szánt anyagok kivételével óvatosan összeforgatjuk a többi hozzávalóval. A tortaforma aljára simítunk egy adag krémet, erre jön egy réteg piskóta, majd újra krém, és így tovább, amíg el nem fogynak az alapanyagok és meg nem telik a forma. Egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap óvatosan tálra borítjuk, levesszük róla a tortaformát, és díszítjük a tortánkat.


2013. május 18., szombat

Epres sajttorta


Hirtelen felindulásból elkövetve, az eperszezon örömére ;-)
Eper nálunk nem nagyon marad meg, úgyhogy ha epres sütit szeretnék sütni, akkor az utolsó pillanatban kell hozzá megvásárolnom. Szóval, nem sűrűn sütök epreset, inkább megesszük csak úgy magában a gyümölcsöt. Sajttortára viszont régóta készülök, és ha már szezonja van, akkor jöjjön az az eper.
A receptet valahol olvastam a neten, de már nem emlékszem, hol, különben is, variáltam is rajta. Kicsi tortaformára valót sütöttem, de úgy nézem, hogyha a nagyot sütöttem volna tele, abból sem maradt volna egy morzsa sem.

Hozzávalók (egy 16 cm-es tortaformához):
10 db Győri Édes Zabfalatok keksz
6 dkg vaj
25 dkg krémsajt
2 tojás
cukor ízlés szerint (én kb. 2 evőkanállal tettem bele)
vaníliás cukor vagy vaníliakivonat
eper

Elkészítés:
A kekszet morzsásra törjük (késes betétű robotgépben a legegyszerűbb), összekeverjük az olvasztott vajjal, és a sütőpapírral bélelt aljú tortaformába tapicskoljuk. Fontos, hogy a forma jól zárjon, mert a kiolvadt vajnak hála, rám még vár a sütőtakarítás. A krémsajtot összekeverjük a cukorral, a vaníliával és a tojások sárgájával, majd beleforgatjuk a tojások habját is. 180°C-ra előmelegített sütőbe toljuk, és tűpróbáig sütjük. Ha a teteje nagyon pirulna, alufóliával takarjuk be. Ha kész, hűtsük ki teljesen, majd óvatosan operáljuk ki a formából, és friss eperrel díszítve tálaljuk.


2013. február 15., péntek

Céklás-csokis torta


Igen, igen, igen, mindent bevallok! Ez pont az, aminek látszik! Szívecskés Valentin-napi sütemény! Jöhetnek a kövek! Vessetek a mókusok elé!
A recept a téli Stahl-magazinból származik, bár ott azt ígérték, hogy a tésztában nem felismerhető a cékla íze, és a gyerekek garantáltan megeszik majd. Hát nem. A lánygyerek éppencsak megkóstolta, pedig nem beteg (ha édességet visszautasít, erre kell gyanakodni), a férjem evett belőle, de fanyalgott, hogy olyan fura az íze. Ekkor színt vallottam, mire ő olyan "naugyemegmondtamhogyvalaminemoké" ábrázattal közölte, hogy most már be tudja azonosítani.
Egyébként meggyőződésem, hogy a hiba ezúttal a család készülékében van, ugyanis szerintem a tészta ISTENI. Én imádom. De már megint kiszúrtam magammal, mert ha rajtam kívül senki nem eszi, sajnos, akkor is el fog fogyni...

Hozzávalók:
kb. fél kg cékla
15 dkg olvasztott vaj
15 dkg finomliszt
fél teáskanál só
2 teáskanál sütőpor
5 dkg cukrozatlan kakaópor
4 tojás
20 dkg cukor
1 teáskanál vaníliaaroma
15 dkg étcsokoládé felaprítva
tejszínhab a tetejére

Elkészítés:
A céklát megfőzzük, illetve én megsütöttem (egy részéből a fiúgyerek ebédje lett). Ha kihűlt pépesítjük. A sütőt előmelegítjük 160°C-ra. Egy tortaformát kivajazunk.
A céklából 35 dkg-t simára botmixelünk a vajjal. A lisztet, a sót, a kakaóport és a sütőport összeszitáljuk. A tojásokat a cukorral és a vaníliaaromával kikeverjük. Ezután hozzáadjuk a vajas céklát, majd a száraz hozzávalókat is. A végén beleforgatjuk a csokit. Kivajazott tortaformában tűpróbáig sütjük. A kihűlt tésztát tejszínhabbal vonjuk be. Az eredeti recept szerint a tejszínhabba céklapürét kell tenni, de volt egy olyan érzésem, hogy ez már végképp kiverné a családi biztosítékot :-)


2012. november 27., kedd

Kukac-torta

Nemrégiben ünnepeltük a leánygyermek neve napját, és úgy gondoltam, valami jópofa sütivel kellene előrukkolni. Néhány hete láttam Fahéj és fetánál ezt a kukacot, és úgy döntöttem, valami ilyesmivel fogom meglepni a lánykát. Aztán, mint a Túró rudi tortánál, itt is rá kellett jönnöm, hogy már megint én szórakoztam jobban, mert a kis drága ügyet sem vetett sem a vacsorára, sem a tortára, a vendégség már megint izgalmasabb volt. Nem baj, én élveztem az alkotást. Enni meg azért a kiscsaj is evett belőle, szóval nem volt teljesen öncélú a dolog.
Kép van. Csak nem a laptopon, hanem mobilon. Mihelyst meglesz a kábel vagy mi, amivel át lehet varázsolni, felteszem.

Hozzávalók:

Tésztához:
6 egész tojás
2 tojássárgája
6 evőkanál cukor
6 evőkanál liszt
fél csomag sütőpor

Krémhez:
30 dkg mascarpone
2 dl habtejszín
porcukor ízlés szerint
baracklekvár

Díszítéshez:
aszalt barack
tortadara/kakaópor/instant kávé/Maci kávé
3 szem meggy
2 db fogpiszkáló

Elkészítés:
Egy gáztepsit kibélelünk sütőpapírral. A nyolc tojássárgáját kikeverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, végül beleforgatjuk a tojások keményre vert habját. 180C-on világosra sütjük (tűpróba). Még melegen feltekerjük, és hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, lehúzzuk róla a sütőpapírt. A tekercs két elvékonyodó végét levágjuk.
A krémhez a mascarponét habosra keverjük a porcukorral, majd beleforgatjuk a felvert tejszínhabot. A tésztát megkenjük először baracklekvárral, aztán a krémmel, és szorosan feltekerjük, és kívülről is bevonjuk a krémmel.
Ezután jön a művészi munka: a kukac szelvényeit (biológia iránt kevéssé fogékonyaknak: a csíkokat) apróra vágott aszalt barackból és kakóporból alakítjuk ki. Én Maci-kávét használtam, két ujjam közé csípve szórtam a kukacra. A két levágott tésztavéget csíkokra vágtam, ebből lettek a lábak (másik ötletem a Bonbonetti lett volna). A kukac szája szintén aszalt barackból, két szeme két fél meggyből, csápjai pedig fogpiszkálóra szúrt meggyből lettek.

2012. április 11., szerda

Répatorta


Húsvétkor Dunántúlra utaztunk család- és barátlátogatóba, így főzőcskézés terén nemigen kellett túlzásokba esnem ;-) Péntek reggel indultunk, de úgy éreztük, hogy azért egy kis meghitt, szűk családi ünneplés hiányozna, így kicsit elébe mentünk az eseményeknek. Aznap senki sem túlórázott, a lánykámhoz pedig este jött a nyuszi (plüss formátumban, azóta pedig felváltva ül a játék babakocsiban és a bilin, attól függően, hogy a lánygyerek szerint éppen pisilnie kell-e, vagy vásárolni indul vele a képzeletbeli boltba, ahonnan anyának és a gyerekeknek ásványvizet hozunk, apának pedig sört - és ezt nem én rágtam a leány szájába!).
A vacsorát nem szerettem volna túlbonyolítani, volt após-féle házi füstölt sonka kaláccsal, ahogy az Alföldön szokás (dunántúli leány koromban nem is hallottam ilyenről), töltött tojás, újhagyma és retek, és sütöttem egy répatortát. Képet azonban nem mellékelek, mivel villanyfényben nagyon nem jó fényképezni, különben meg idő sem lett volna rá. A közeljövőben ismétlést tervezek, már csak a fotó kedvéért is ;-) addig pedig az asztaldíszünkről teszek fel egy képet, a hangulat kedvéért.

Hozzávalók:
Tésztához:
1 szál nagyobbacska sárgarépa
15 dkg liszt
1/2 csomag sütőpor
10 dkg cukor
10 dkg olvasztott vaj/margarin
1 tojás
1 pohár natúr joghurt
fahéj
Krémhez:
25 dkg mascarpone
porcukor ízlés szerint
kevés citromlé

Elkészítés: a répát megtisztítjuk és finomra reszeljük. Innentől kezdve nagyon egyszerű, mert a tészta hozzávalóit összekeverjük, kivajazott tortaformába simítjuk, majd először erős, majd miután megemelkedett, közepes lángon tűpróbáig sütjük. A mascarponét habosra keverjük, ízlés szerint édesítjük-savanyítjuk, és jó vastag rétegben a torta tetejére kenjük. Díszítés hangulat, fantázia és hozzávalók függvénye, én ajándékba kapott mini-csokitojásokat tettem rá.

2012. február 4., szombat

Túrótorta

Szóval, ahogy az előző bejegyzésben említettem, nálunk a gyümölcsös, joghurtos vagy túrós sütemények készülnek leggyakrabban. A minap például azon gondolkodtam, mit kellene alkotni egy gulyásleves levezetéseképpen, és egy (mazsola nélküli) mazsolás túrótorta receptjénél kötöttem ki, a változatosság kedvéért megint innen. Nem részletezném megint, kinek a kedvéért kellett ismételten kihagyni a mazsolát. Ha sem a férjem, sem én nem köpködjük az asztal alá a töpörödött szőlőszemeket, akkor - kizárásos alapon - vajon melyik családtag tesz ilyet? ;-)

Hozzávalók:
1/2 kg tehéntúró
4 tojás
15 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
10 dkg vaj
2,5 evőkanál búzadara
1 citrom reszelt héja
esetleg mazsola

Elkészítés:
A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral, a vaníliás cukorral és a vajjal. Hozzákeverjük az áttört túrót, tetszés szerint hozzátesszük vagy kihagyjuk a tetszés szerinti mennyiségű, beáztatott és megszikkasztott mazsolát, belereszeljük a citrom héját. Hozzákeverjük a búzadarát is, majd óvatosan beleforgatjuk a tojások kemény habbá vert fehérjét. Egy tortaformát kivajazunk és zsemlemorzsával kihintünk, beletöltjük a masszát, és először forró, majd a tészta megemelkedése után közepesre mérsékelt tűzön tűpróbáig sütjük.
Bevonhatjuk csokimázzal is, nálunk férjem-féle szederlekvár volt a kísérete.

2012. január 1., vasárnap

Konyakmeggyes csokitorta

Nagyon szeretek sütni. A családomra viszont könnyen ragadnak a kilók, szóval vissza kell fognom magam, ha sütök, akkor is inkább valami gyümölcsös, joghurtos vagy túrós sütemény jöhet szóba, kevés cukorral (a "tetejét meghintjük porcukorral" mondat az én szakácskönyveimben csak a helyet foglalja). Vajaskrémes süteményt az évben egyszer szoktam sütni, ez pedig a férjem nagyapjának a születésnapja. Ok: az öregek ezt a fajta süteményt szeretik, és mivel sokan szoktunk lenni, sokfelé oszlik el a mennyiség, az az évi egy szelet pedig igazán belefér ;-)
Maga a születésnap egyébként elég érdekes, ugyanis hivatalosan január elsején van, holott nagy-apósom valójában december 27-én látta meg a napvilágot ezelőtt 84 évvel. A bábaasszony azonban azt tanácsolta a szülőknek, hogy írják be a fiúgyereket a következő év elejére, így egy évvel később viszik katonának. Aztán végülis 1944-ben lett katona, 17 évesen, mert abban az évben senkinek nem volt fontos, hogy pontosan mi szerepel az anyakönyvben, de hát a bábaasszony sem láthatott mindent előre...

Hozzávalók:


Tésztához:
4 tojás
15 dkg cukor
9 evőkanál hideg víz
15 dkg liszt
1 csomag sütőpor
1 púpos evőkanál kakaópor
egy kis üveg meggybefőtt (ha lehet, konyakos)

Krémhez:
1 tábla csokoládé (én 125 g-os tej tortabevonót használtam)
10 dkg vaj
5 dkg porcukor (vagy ízlés szerint több)
4 dkg liszt
a (konyakos) meggybefőtt leve
annyi tej, hogy a folyadék összesen 1/2 liter legyen

Díszítéshez:
kakaópor (nem instant!!!!)
konyakmeggy bonbon

Elkészítés:
Tészta: a tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral, majd kanalanként a vízzel. Belekeverjük a lisztet, a sütőport és a kakaóport, majd a kinyomkodott meggyet, végül beleforgatjuk a tojások habját. Kivajazott aljú tortaformában 180°C-ra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
Krém: a lisztet simára keverjük a meggybefőtt levével, majd a tejjel, és kis lángon, kevergetve sűrűre főzzük (gyönyörű lila színe lesz). Hűlni hagyjuk. Közben a csokoládét mikróban megpuhítjuk (nem olvasztjuk fel), kikeverjük a vajjal és a porcukorral, majd a főzött krém kihűlése után azzal is. A tésztát három rétegbe vágjuk, megtöltük és bevonjuk a krémmel. A tetejét szűrőn keresztül behintjük kakaóporral (amíg el nem fedi a krém szépséghibáit, úgymint egyenetlenség és csomók - szóval elég vastagon), és körberakjuk a bonbonnal.

2011. július 24., vasárnap

Joghurtos gyümölcstorta


Mivel az utóbbi napokban a születésnapok apropóján túltengenek a tortás bejegyzések, gondoltam, leírom a kedvenc tortám jól variálható alapreceptjét (a feketeerdő-torta is ez alapján készült). Általában ezt sütöm, mert finom, könnyű, és bármilyen gyümölcsből jó. A fenti friss sárgabarackból készült, a férjem 32. születésnapjára. De készítettem már apukámnak, nagymamámnak is, és még fogom is jó párszor, ebben biztos vagyok.

Tészta hozzávalói:
4 tojás
175 g cukor
9 evőkanál víz
15 dkg liszt
1 csomag sütőpor

Sütés:
Alapnak bármilyen piskótatésztát használhatunk, nekem Lajos Mari vizes piskótája vált be leginkább, könnyebb, mint a hagyományos piskóta, és eddig még mindig sikerült. A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral, kanalanként belekeverjük a vizet, aztán a lisztet és a sütőport, végül beleforgatjuk a tojáshabot. Tehetünk bele kakaóport is. Vajazott-lisztezett aljú tortaformában tűpróbáig sütjük, előbb erős lángon, amit a torta megemelkedése után 180°C-ra mérsékelünk.

Krém hozzávalói:
összesen 5-6 dl joghurt és habtejszín (lehet fele-fele, de 2+3 vagy 3+2 megoszlásban is)
friss vagy konzerv gyümölcs
cukor ízlés szerint
10 g (egy kis tasak) zselatin 4 evőkanál víz vagy gyümölcslé
fahéj, vaníliás cukor, reszelt citrom- vagy narancshéj, stb.

Elkészítés:
A tejszínt habbá verjük, és elkeverjük a joghurttal (óvatosan, forgatva, hogy ne törjük). Ízlés szerint cukrozzuk-fűszerezzük. A zselatint a négy evőkanál folyadékban kis lángon felolvasztjuk (ne forrjon!), hozzákeverünk egy kanál krémet, majd az egészet a krémhez adjuk, jól elkeverjük. Belekeverjük a (értelemszerűen lecsepegtetett, kinyomkodott, darabolt, stb.) gyümölcsöt. A tésztát három lapba vágjuk. A krémmel érintkező részeket bekenhetjük lekvárral, de nem kötelező. A tortaformába beleteszük az alsó tortalapot, rá a krém felét, aztán a második lap, a krém másik fele, harmadik lap a sorrend. De úgy is lehet, hogy a gyümölcsöt nem keverjük a krémbe, hanem a tésztalapokra tesszük, és ráöntjük a krémet. Egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap lehet díszíteni. Ez általában tejszínhabbal és gyümölccsel történik, de csak a fantázia szab határt. A díszítésre szánt tejszínhabba nem árt egy habfixálót is keverni.

Ezt a tortát szoktam sarlott formájában is készíteni, ez esetben nem tortalapot, hanem lekváros piskótatekercset készítünk, pl. a Túró Rudi torta tésztájával. Felszeleteljük, kibélelünk vele egy gömbölyded tálat, ebbe jön a gyümölcsös krém, az alját piskótalappal fedjük, és mehet a hűtőbe. Díszíteni lehet, de ha szép egyforma, kicsi tekercseket sikerült produkálni, akkor nem feltétlenül szükséges.

Az alsó képen a férjem tavalyi tortája látható. Ezzel annyi volt a bibi, hogy nem kóstoltam meg előtte a málnát, ami, mint kiderült, frankón cefreízű volt... azóta a piacon nem vásárolok attól az árustól.

2011. július 17., vasárnap

Túró Rudi torta

Mivel a lánygyerek kedvenc tápláléka a Túró Rudi (lenne, ha hagynám), kézenfekvő volt, hogy valami túrósat sütök, sőt, mi több, azon igyekeztem, hogy külsőre is hasonlítson a Nagy Pöttyöshöz. Mit ne mondjak, a vendégek közül nem sokan ismerték fel :-D anyósom a pöttyökről valami állat szemére asszociált, sógorom a zárófóliát nézte rákfaroknak, ehhhhhh............... a gyerkőcöt meg a tortánál jobban érdekelték az ajándékok és az unokatestvére, mindez azonban nem akadályozta meg anyát abban, hogy roppant elégedett legyen magával :-D
Fruktózzal készítettem a süteményt, így egyrészt diétás, másrészt a piskóta feltekerve nem törik.

Hozzávalók:
6 tojás
13 dkg fruktóz
15 dkg liszt
2 evőkanál olaj
50 dkg túró
fruktóz ízlés szerint
4 dl tejszín
1 citrom reszelt héja
1 nagy pohár natúr joghurt
valami közepesen folyékony, piros lekvár (én eperlekvárt használtam - szintén a férjem követte el)

Elkészítés:
A tojások sárgáját elkeverjük a 13 dkg fruktózzal, belekeverjük a lisztet, az olajat, majd a tojáshabot. Kivajazott-lisztezett, sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 °C-on tűpróbáig sütjük. Még melegen feltekerjük (tiszta konyharuhán a legkönnyebb), és így hagyjuk kihűlni.
A tejszínt felverjük, a felét összekeverjük az áttört túróval, fruktózzal és citromhéjjal ízesítjük. A kihűlt tészta két végét levágjuk, és kialakítjuk belőlük a "zárófóliát". A többit megtöltjük a túrókrémmel. A joghurtból sűrű görög joghurtot készítünk úgy, hogy egy tiszta nejlonzokniba öntjük, és felakasztva hagyjuk kicsöpögni a savót. A zokni tartalmát összekeverjük a tejszínhab másik felével, és bevonjuk vele a tekercset, amelynek a két végére rányomkodtuk a zárófóliát. Lekvárból pöttyöket művészkedünk rá.

Joghurtos feketeerdő-torta

Ma jött a család egy része, hogy felköszöntse a két ünnepeltet. Születési sorrendben, a férjem tortájával kezdem. Mivel dédi-féle meggy tölti meg a fagyasztó felét, férjem-féle meggylekvár meg a kamraszekrényt, igazán nem volt nehéz kitalálni, mit süssek.

Hozzávalók:
4 tojás
20 dkg cukor
9 evőkanál víz
15 dkg liszt
2 evőkanál kakaópor
1 csomag sütőpor
5 dl tejszín
2,5 dl natúr joghurt
4 evőkanál víz vagy meggylé
meggy
porcukor ízlés szerint
1 kis üveg meggylekvár
őrölt fahéj
vaníliás cukor
1 csomag habfixáló
10 g zselatin
tortadara vagy reszelt étcsokoládé

Elkészítés:
A tojások sárgáját kikeverjük a 20 dkg cukorral, majd kanalanként hozzáadjuk a vizet, aztán a sütőporral elkevert lisztet és a kakaóport, végül a tojások felvert habját. Vajazott-lisztezett tortaformában tűpróbáig sütjük. Kihűlés után három lapba vágjuk, és minden olyan felületet, ami a krémmel érintkezni fog, bekenünk meggylekvárral.
A krémhez felverjük a tejszín felét, és elkeverjük a joghurttal. Porcukorral és fahéjjal ízesítjük, majd meggyet keverünk bele. A zselatint az előírás szerint felolvasztjuk a meggylében/vízben, hozzákeverünk egy merőkanálnyi krémet, majd a krém egészéhez keverjük. A tortaformába helyezzük az alsó tésztalapot (értelemszerűen a lekváros felével felfelé), ráöntjük a krém felét, erre jön a középső lap, majd a krém második fele, végül a felső lap, természetesen lekvárral lefelé. Kicsit összenyomkodjuk, és mehet a hűtőbe egy éjszakára.
Másnap a tejszín másik felét felverjük a habfixálóval és a vaníliás cukorral, és bevonjuk vele a tortát. Tortadarával vagy reszelt étcsokival megszórjuk a művet, majd habrózsákkal körbenyomjuk a tetejét, amelyekbe meggyszemeket nyomunk.

2011. július 15., péntek

Szedres torta

Ma van a férjem születésnapja. Július tizenötödikén azonban nem csak anyósom emlékezhet a debreceni klinika szülészeti osztályára, hanem én is, mert két évvel ezelőtt pont ezen a nevezetes napon, 38 hetes pocakkal fektettek be az osztályra két, utólag jelentéktelennek bizonyuló probléma miatt. Még a szülés megindítását is megpendítette az ügyeletes orvos, úgyhogy a torta félig készen pihent otthon a hűtőben, az esti vendégséget lemondtuk, mi meg kézen fogva ültünk a folyosón, és vártuk a döntést, hogy vajon az ajándék meglesz-e ma? ;-) mivel nem indítottak szülést, nem lett meg, csak három nappal később, teljesen önszántából :-) Az ünneplés azonban közös, mi tagadás, a tavalyin a férjem kissé háttérbe is szorult, de nem bánta. Az ideit holnapután tartjuk, persze azért ma estére is volt egy kis meglepetés, lásd alant ;-) Olyasmit kellett kitalálni, ami gyorsan elkészíthető és a nyomokat is hamar el lehet tüntetni, nehogy lebukjak. A kefíres kuglóf receptje, amelyben a kefíres pohárral kell kimérni a hozzávalókat, kis átalakítással éppen megfelelő volt.
Korábban írtam, hogy a lánygyerek nem eszi a gyümölcsöt, hát ma nagy meglepetés ért: a szeder igen ízlett neki :-)

Hozzávalók:
1 pohár joghurt
2 pohár liszt
1 pohár cukor
1/2 pohár olaj
1 tojás
1 sütőpor
szeder

Elkészítés:
A hozzávalókat a szeder kivételével jól összekeverjük, kivajazott-lisztezett formába öntjük, kirakjuk a tetejét a szederrel (ami aztán jól belesüpped, de mindegy), és előbb erős, majd takaréklángon tűpróbáig sütjük. Ennyi! :-)