Puncsorta

A fiúgyerek születésnapja után a férjemé következik. Tudtam, hogy a puncstortát meg sem fogják kóstolni a gyerekek, de mivel ilyenkor torta-sorozatgyártás folyik úgy döntöttem, nem érdekel, legfeljebb kihagyják. Kaptak helyette eperfagyit.

A recept innen való, Citromhabtól, de án annyit módosítottam rajta, hogy egy evőkanál (nem instant) kakaóport is tettem a töltelékbe, és a brutál édes (meg amúgyis nőcisen rózsaszín) cukormáz helyett rumos csokimázat kentem a tetejére (ugyanazt, mint az almás zserbónál, csak a víz egy részét rumaromával helyettesítettem - persze lehet rummal is, ha egészen biztos, hogy gyerek nem eszik belőle).

Császármorzsa

Más néven smarni. Hétvégén sikerült beszereznem egy jó kis torokgyulladást, így nem sok kedvem volt a főzőcskézéshez, levest a fagyasztóból vettem le, a smarni pedig igazán hamar megvan. Én sok mazsolával szeretem, amit azonban a lánykám adagjából rendes Hamupipőke módjára ki kell csipegetnem, ha nem akarom, hogy az asztal alatt végezze. Hasonló sors várt a dédi isteni házi baracklekvárjában lévő barackdarabokra, hát fura egy ízlése van a kiscsajnak, az biztos, lehet, hogy bolti lekvár kellene neki, mert abban barackot tuti, hogy nem talál...

Hozzávalók:
30 dkg búzadara
0,5 l tej
10 dkg cukor
három tojás
csipet só
reszelt citromhéj
mazsola
olaj a sütéshez

Elkészítés:
A búzadarát összekeverjük a tejjel és a mazsolával, és néhány órán keresztül áztatjuk, hogy jól megduzzadjon. Utána hozzákeverjük a cukrot, a reszelt citromhéjat és a tojások sárgáját, végül óvatosan beleforgatjuk a csipet sóval felvert tojáshabot. Serpenyőben olajat melegítünk, és kevergetve megsütjük a tésztát.