2011. szeptember 29., csütörtök

Sajtos bundában sült hal

Ez következett a leves után. Jobban szeretem, mint a hagyományos panírozott halat, szerintem az egy kissé unalmas. Na jó, őszibarackbefőttel kísérve azért el szokott fogyni. A sajtoshoz most citromkarika volt, és főtt rizs, aminek láttán a férjemnek elkerekedett a szeme, és akkor már rájöttem, hogy talán ezt most nem kellett volna. Azért megette. A halnál is becsúszott egy kis hiba, sietve haltörzset kaptam ki a boltban a mélyhűtőből fagyasztott halfilé helyett, úgyhogy pucolhattam-filézhettem, bár a filézés túl szép kifejezés arra a trancsírozásra, amit kapkodva véghezvittem, azon izgulva, nehogy elkéssek a bölcsiből, mert ha nem lettem volna ott ebéd után, ahogy megígértem, a lánygyerek soha nem bocsátott volna meg nekem (jogosan). De odaértem. És az ebéd is elkészült. És még finom is lett. És a férjem gépe sem késett. Jól végződött a nap.

Hozzávalók:
kb. fél kiló halfilé (ennyi maradhatott ténykedésemet követően - nem vagyok jártas a halfeldolgozásban, sok volt a hulló anyag)
175 g trappista sajt
2 tojás

liszt a panírozáshoz
olaj a sütéshez

Elkészítés:
A halszeleteket felolvasztjuk, megtörölgetjük és megsózzuk.A sajtot lereszeljük, és összekeverjük a tojásokkal. A szeleteket lisztbe, majd a sajtos masszába forgatjuk. Nekem ez utóbbi most elég sűrű lett, így inkább rákentem a halszeletek mindkét oldalára, a forró olajban megolvadó sajt így is szépen, gyorsan bevonta a halat. Bő olajban sütjük, óvatosan forgatjuk, mert törhet. Citromkarikával díszítve, párolt rizzsel körítve tálaljuk.

Majorannás krumplileves

Régóta nem írtam, de van igazolásom: a férjem tizenegy napig Kínában volt, az aprónépet pedig ezidő alatt szoktattam a bölcsőde (és a dietetikus által, külön az ő korosztályának összeállított "üzemi" koszt) gondolatához, így nem igazán kellett túlzásba vinnem a főzést. Ráadásul netezni sem nagyon volt időm, mert mire a lánygyereket letettem aludni, én is bezuhantam az ágyba. Egyébként meg a háztartásunkban található egyetlen fényképezőgépet az ember érthetetlen és eléggé el nem ítélhető módon magával vitte Kínába, így meg sem tudtam volna örökíteni az alkotást. Ha lett volna mit, persze.
Hazatérése előtt persze kifaggattam a drágámat, vajh' mit is enne, ha megérkezik, a válasz: valami levest, mert a két hét alatt csak valami tengeri herkentyűs-tofussal találkozott, és az nem igazán nyerte el a tetszését. Krumplilevesben egyeztünk meg, ami ugyan nem kifejezetten ünnepi étel, de hazai ízekre vágyóknak a leghatározottabban megfelel.

Hozzávalók:
4 nagyobb szem krumpli
1 kis fej vöröshagyma
1 darab füstölt kolbász
kevés olaj

bors
pirospaprika
majoranna
2 babérlevél
ételecet
kis doboz tejföl

Elkészítés:
Az apróra vágott hagymát kevés olajon megüvegesítjük. Lehúzzuk a tűzről, pirospaprikát keverünk hozzá, majd a hámozott, kockákra vágott krumplit is belekeverjük. Vízzel felengedjük, sóval, borssal, majorannával és babérlevéllel ízesítjük, majd addig főzzük, amíg a krumpli megpuhul. A főzés vége felé tesszük bele a felkarikázott kolbászt. Ha kész, belekeverjük a tejfölt, és még egyet forralunk rajta. A legvégén egy pici ecettel savanyítjuk.

2011. szeptember 13., kedd

Padlizsánkrém

Nem szokványosan kezdődött. Pontosabban annyiból igen, hogy bevásároltam és hazacipeltem két padlizsánt, de amikor kis olajon meg akartam párolni hozzá a hagymát, akkor történt egy kis elhajlás. A legkisebb serpenyőnkben ugyanis az előző napi sztrapacskához pirított szalonnapörc és zsír maradéka volt (füstölt kolozsvári szalonnából, hmmmm... nagy bűn, de kidobni még nagyobb vétek ;-)), így ezen pároltam üvegesre a hagymát. A többit a szokásos módon csináltam, csak a fokhagymát hagytam ki, mivel a szombati reggeli után névadóra siettünk névadó-szülői minőségben, ott meg nem lett volna célszerű "illatozni". Bár utólag láttam, mindegy lett volna, mert a másfél éves ünnepelt és a mi kétévesünk műsora mellett ez az apróság a kutyát nem érdekelte volna... no de jöjjön a recept.

Hozzávalók:
2 friss, karcsú padlizsán
1 kis fej hagyma
kevés olaj (jelen esetben füstölt szalonna zsírja egy kis pörccel)
pirospaprika (elhagyható)
1 gerezd péppé zúzott fokhgyma (nem elhagyható, de én elhagytam)

bors
kevés citromlé
1,5 dl tejföl

Elkészítés:
A padlizsánokat megmossuk, villával megszurkáljuk és forró sütőben puhára sütjük. Ha megsült, a végét levágjuk, a héját lehúzzuk, feldaraboljuk, botmixerrel péppé zúzzuk. Állítólag fémmel nem szabadna érintkeznie, ezért fa- vagy műanyag kést szoktak javasolni, mert a fém "megzavarja az ízét", de én mindig a szokásos késeimmel dolgozom, és így is ízlik a végeredmény. Az apróra vágott hagymát a zsiradékon üvegesre pároljuk, hozzákeverjük a padlizsánhoz. Ízlés szerint fűszerezzük. A végén belekeverjük a tejfölt. Pirítósra kenve az egyik kedvenc reggelim.

2011. szeptember 7., szerda

Töltött cukkini

Szintén almádi termés, ráadásul szép méretes. Kizárásos alapon megtöltöttem, mivel panírozni utálok (és nem is nagyon egészséges dolog), minden egyéb elkészítési mód pedig, úgymint cukkinis tócsi, leves, stb. ipari mennyiségű kaját eredményezett volna. Nem bántam meg, nagyon finom lett. Igaz, a törpe tejfölt követelt hozzá, de így még repetát is kért.

Hozzávalók:
1 nagy cukkini
40 dkg darált sertéscomb
trappista sajt
2 tojás
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
kevés olaj

bors
oregano

Elkészítés:
A cukkinit megmossuk, két végét levágjuk, keresztben két- vagy háromfelé vágjuk, a darabokat pedig hosszában ketté. A magokat kivágjuk. A maradékból a zöldséghúst kanállal kikaparjuk úgy, hogy kb. 1-2 cm húsa maradjon. A kikapart részeket apróra vágjuk.
Az olajon megpároljuk a felkockázott vöröshagymát, beletesszük a "kaparékot", és kis lángon megpároljuk. Utána rátesszük a húst, sóval, borssal, oreganóval és a péppé zúzott fokhagymával ízesítjük, majd kevergetve elfőzzük a levét. Lehúzzuk a tűzről, és ha kicsit kihűlt, belekeverjük a tojásokat. Beletöltjük a cukkinidarabokba, sajtot reszelünk a tetejére, és előbb fedő (alufólia) alatt puhára, majd anélkül pirosra sütjük.

2011. szeptember 4., vasárnap

Nektarinos lepény

Ma valahogy úgy alakult, hogy igazi, háromfogásos vasárnapi menüt rittyentettünk, méghozzá hihetetlenül kevés munkával. Na jó, az igazából úgy volt, hogy valami torokfájós nyavalyából lábadozunk, és a férjem megkívánta a jó kis klasszikus, erőt adó, gyógyító vasárnapi csirkehúslevest. Sőt, mi több, be is vásárolt hozzá a piacon, és meg is főzte. Első fogás kipipálva. Másodiknak maradt tegnapról rizibizi, a mélyhűtőben pedig egy doboz bepanírozott hús foglalta a helyet, csak ki kellett sütni. Ez is kipipálva. Én eddig a lábamat sem tettem be a konyhába, még a reggeli kávét is az ember főzte, ami nagyon rendes dolog tőle, de az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy éjjel én keltem a sokat nyűgösködő aprónéphez, szóval úgy éreztem, hogy ezt most megérdemlem ;-) egy sütemény erejéig azért én is megerőltettem magam, de, mint a receptből látszik, nem túlságosan. Az eredmény azonban csodás lett, pedig igazán nem volt sok munka vele.
Most pedig, amíg a gépen pötyögök, a férjem és a lányka egymást szórakoztatják a játszótéren. Azt hiszem, nem lehet okom panaszra.

Hozzávalók:
1 pohár joghurt
2 pohár liszt
egy pohár cukor
fél pohár olaj
1 csomag vaníliás cukor
1 csomag sütőpor
1 tojás
4 nektarin
vaj és liszt a forma kikenéséhez

Elkészítés:
Mint látható, a szedres torta alapjául is szolgáló, eredetileg kefíres kuglóf tésztáját használtam. A hozzávalókat (értelemszerűen a nektarin kivételével) összekeverjük. Egy tetszés szerinti formát vagy egy kis tepsit kivajazunk-lisztezünk, beleöntjük a tésztát. Nekem bele kellett kennem a tepsibe, mert elég vékony réteg lett, de nem baj, mert így finom, vékony tésztája lett a süteménynek. Kirakjuk a felszeletelt nektarinnal, és előmelegített sütőben előbb erős, majd, miután megemelkedett, mérsékelt-közepes lángon tűpróbáig sütjük.

2011. szeptember 3., szombat

Spenótos-túrós pite

Nyaralásunk során Almádiban jártunk, és kaptunk egy nagy zacskó spenótot. Eleinte gyanakodva nézegettem: miért ilyen fura, szögletes az alakja, vastag a levele, és különben is, a spenótot tavasszal szedik, vagy nem? Rákerestem az Interneten, és eljutottam az új-zélandi spenótig. Így már minden világos.
Régóta szerettem volna kipróbálni ezt a receptet, most elérkezettnek láttam az időt. Leírást most nem adok, mivel az eredeti recepttől csak annyiban tértem el, hogy tovább főztem, majd összeturmixoltam a spenótot, és így kevertem a túróba.
A fogadtatás eléggé vegyes volt. A férjem és a lányom nem rajonganak eme szépséges zöld levélért, így az ember megkóstolta ugyan, de ennyiben maradtunk. A lánygyerek rámutatott a pitére, majd határozott hangon így szólt: "asz nem ennivanó". Én megeszegettem, de rá kellett jönnöm, hogy ugyanaz a helyzet, mint a kapros túróssal: nekem a túró és a sült tészta együttese csak édesen képzelhető el. A kapor meg a tökfőzelékbe. A spenót pedig mártásnak, tükörtojással. Tudom, ufó vagyok, de mindkettőt nagyon szeretem!
Mindezek ellenére a recept teljesen jó, a hiba a mi készülékünkben van! ;-)

2011. szeptember 2., péntek

Tárkonyos raguleves

Nem vagyok nagy levesevő, de ezt a ragulevest nagyon szeretem. Főzni is. A hozzávalókon mindig változtatok, eddig még soha nem sikerült kétszer ugyanúgy, de ez a szép benne.

Hozzávalók:
egy kisebb csirkemell vagy ennek megfelelő egyéb húsféle (én pulyka felsőcombból szeretem legjobban)
2 vékonyabb szál sárgarépa
1 szál petrezselyemgyökér
1 kisebb, zsenge karalábé
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
kevés olaj
2 babérlevél
1 leveskocka vagy ételízesítő (én természetesen Szárikát használtam)
szárított tárkony

bors
2 dl tejföl vagy tejszín
1 púpos evőkanál liszt
citromlé

Elkészítés:
Az olajon megpároljuk az apróra vágott hagymát, majd rádobjuk a kockákra vágott húst, és kicsit megpirítjuk. Utána belekeverjük a megtisztított és karikákra vágott répaféléket, a kockákra vágott karalábét, a megtisztított fokhagymagerezdeket, beledobjuk a babérleveleket, és felöntjük annyi vízzel, amennyi bőven ellepi. Ha megfőtt a hús és a zöldség is, ízesítjük tárkonnyal, sóval, borssal, Szárikával. A lisztet elkeverjük egy kis főzővízben, belekeverjük a tejszínt vagy tejfölt, és behabarjuk a levest. A végén citromlevet adunk hozzá.
Ez egy nagyon egyszerű változat (a férjem szóvá is tette), jó, ha van benne gomba is, amit most nem kaptam, és zöldborsó, amit viszont, a konzervdobozt kinyitván és meglátván a sós lében úszkáló sárga foszlányokat, inkább mégsem tettem bele. Lehet még bele kockákra vágott krumplit is tenni, meg galuskát főzni, a következőképpen: egy tojást elhabarunk egy kevés olvasztott vajjal, majd annyi liszttel, hogy galuskatészta-sűrűségű legyen. Apróra vágott petrezselyemmel és sóval ízesítjük, kanállal szaggatjuk a levesbe. Ezzel együtt már komplett egytálétel, de most nem ilyet akartam.
Szerintem akkor finom, ha nagyon tárkonyos és enyhén savanykás az íze.

2011. szeptember 1., csütörtök

Mentás gyümölcsturmix

Pár napja elirigyeltem a lánykám reggelijét. Kint ezer fok árnyékban, tényleg csak valami könnyűre vágytunk, úgyhogy neki összeturmixoltam egy nektarint, egy banánt és egy natúr joghurtot, aztán amit nem evett meg, azt egy kicsit átvariáltam magamnak. Ha lett volna idő behűteni, még jobb lett volna, de így is jól esett.

Hozzávalók:
fél nektarin (héjastul)
egy banán
2 dl joghurt
néhány mentalevél

Elkészítés:
Na, vajon hogyan is? ;-)