Diókrémes kakaós süti

Ezt a sütit először fel sem akartam tenni a blogra, mert frissen kissé "fojtós" volt a tésztája. Egy napi hűtőben állás után azonban egész jó lett, egy pohár tejjel pedig kifejezetten finom, így meggondoltam magam. Egyébként vigyáznom kellett vele, mert a kislányom annak idején kissé kiütéses lett az anyatejen keresztül kóstolt dió miatt (igaz, akkor egy brutál módon diós diótorta + karácsonyi bejgli volt a tettes, nem egy enyhén diós süti), viszont tíz deka diót hónapok óta ide-oda rakosgatok a fagyasztóban, gondoltam, legyen már vele valami. Persze megkóstoltam a végeredményt, a fiúgyerek egyelőre nem lett pöttyös.
A recept forrása most is Péter Jánosné könyve. Van más sütis könyvem is, de az esetek 90%-ában itt találom meg a nekem való receptet.

Hozzávalók:

Tészta:
5 dkg vaj vagy margarin
1 tojás
15 dkg cukor
2 dkg kakaópor
2,5 dl tej
1/2 csomag sütőpor
30 dkg liszt

Krém:
3 evőkanál liszt
3 dl tej
10 dkg vaj vagy margarin
10 dkg porcukor
8-10 dkg darált dió
1 evőkanál rum (elhagytam)

Elkészítés:
Az 5 dkg vajat habosra keverjük a tojássárgájával és a 15 dkg cukorral, hozzákavarjuk a tészta többi hozzávalóját, a tojásfehérjét habnak felverve, óvatosan. Kikent tepsiben megsütjük.
A 3 evőkanál lisztet a tejjel simára keverjük és kis lángon sűrűre főzzük. A vajat, a diót és a porcukrot habosra keverjük, aki megteheti, rumot is tesz hozzá (vagy a tésztát locsolgatja meg vele), és a főzött krémmel kikeverjük. A kettévágott tésztát megtöltjük és bevonjuk a krémmel.
Eddig a recept. Gondolkodtam, hogyan is kellene díszíteni a süteményt, és ekkor a kezembe akadt a nokedliszaggató, így végül a gyerek helyett a süti lett pöttyös.

Finom diós szelet

Már megint sütemény, már megint diós, és már megint a kedvenc könyvemből... de mit csináljak, ha egyszer még mindig sok dió van itthon, ha bográcsozós bulira vagyunk hivatalosak, ahol kaja lesz, de sütit vinni kell, és ha egyszer Péter Jánosné könyve annyira szuper, 1500 receptből aztán igazán lehet válogatni. Nem vágtam fel a sütit, mert így egyszerűbb lesz elvinni, a helyszínen pedig nemigen fogom fotózni, szóval ez most így marad. Másfél adagot csináltam, ha jól számoltam, leszünk vagy húszan kollégák-barátok, eddigi tapasztalataim alapján úgy látom, ez a csapat nem ismeri azt a szókapcsolatot, hogy "túl sok süti" (és a rendszeres hétfői élménybeszámolóikból gyanítom, hogy a "túl sok pia" is idegenül hangzik nekik, ezt majd most meglátjuk... vagyis nem valószínű, mert többen családdal jönnek)

Hozzávalók (másfél adaghoz):
Tészta:
25 dkg cukor (az eredeti recept egy adaghoz ír 30 dkg-ot - erős túlzásnak tartom)
6 tojás
15 evőkanál hideg víz
15 dkg őrölt dió
30 dkg liszt
1 csomag sütőpor
Krém:
4,5 dl tej
4,5 evőkanál liszt
30 dkg vaj/margarin
20 dkg porcukor (ez is csökkentett mennyiség)
7,5 dkg őrölt dió
Máz:
15 dkg ét tortabevonó
7,5 dkg vaj/margarin

Elkészítés:
A tészta hozzávalóiból vizes piskótát készítünk: a tojások sárgáit elkeverjük a cukorral, majd kanalanként a vízzel, utána belekeverjük a diót, a lisztet és a sütőport. Vajazott-lisztezett tepsiben, közepes lángon tűpróbáig sütjük.
A tejben elkeverjük a lisztet, folyamatosan kevergetve, kis lángon sűrűre főzzük, majd gyakran megkeverve hagyjuk kihűlni. A vajat/margarint elkeverjük a dióval és a porcukorral (ha nem lennének gyerekek, kismamák és sofőrök is a csapatban, egy kis rumot is tettem volna bele). A kétféle krémet jó alaposan összekeverjük, és a kihűlt tészta tetejére kenjük.
A mázhoz mikróban összeolvasztjuk a vajat/margarint és a tortabevonót, majd a sütemény tetejére kenjük.

Almás zserbó

Hetven százalékban férfi kollégákkal dolgozom együtt. Ráadásul olyan rendesekkel, akik nem feledkeznek meg a nőnapról - csak kicsit átütemezik, ha, mondjuk, audit van március 8-án. Mivel még csak fél éve dolgozom velük, nem voltam felkészülve a figyelmességre, és további három nap késéssel szállítottam a süteményt, de nem panaszkodtak. Az alábbi adag egy nagy gáztepsire való, ennek nagy részét bevittem, kisebb része itthon maradt, a széleket, amelyekbe nem jutott töltelék, most, este tizenegykor (khm) eszegetem egy pohár tej társaságában (mivel a férjem éppen céges vacsorán eszeget, a leánygyermek meg végre alszik).
A recept forrása ezúttal is Péter Jánosné.

Hozzávalók:

Tészta:
2 dkg élesztő
1,5 dl tej
10 dkg cukor
15 dkg vaj vagy margarin
3 tojás
50 dkg liszt (a recept szerint - nekem még kellett egy kicsit hozzátennem)

Töltelék:
1/2 kg alma
30 dkg dió
30-35 dkg lekvár (én anyukám-féle cseresznyelekvárt használtam)
10 dkg cukor

Máz:
3 dkg kakaópor (nem instant)
3 evőkanál cukor
3 dkg vaj vagy margarin

Elkészítés:
Az élesztőt belemorzsoljuk a langyos tejbe, adunk hozzá egy kevés cukrot, és megvárjuk, amíg felhabosodik. Ekkor a többi hozzávalóval együtt rugalmas tésztává gyúrjuk, de nekem még kellett egy kis lisztet tennem a receptben megadott menniséghez, mert az eredeti verzió kezelhetetlenül ragadós volt. Három cipót formálunk belőle, és félretesszük pihenni.
A töltelékhez megdaráljuk a diót, meghámozzuk és lereszeljük az almákat, majd összekeverjük őket a lekvárral és a cukorral.
A tésztacipókat lisztezett deszkán gáztepsi méretűre nyújtjuk, a tepsit tessék-lássék kivajazzuk, majd jöhet a rétegezés: tészta - fele töltelék - tészta - másik fele töltelék - tészta. Előmelegített, jó közepes sütőbe toljuk a tepsit, és addig sütjük a süteményt, amíg 1. szép színe lesz 2. nem ragad tészta a beleszúrt tűre. Ezután kivesszük és megvárjuk, amíg kihűl.
A mázhoz összekeverjük a kakaóport és a cukrot, annyi vizet adunk hozzá, hogy az egészből jó sűrű massza legyen, majd lassú tűzön összeolvasztjuk. Beletesszük a vajat/margarint, és olvadásig kevergetjük, ezután a kihűlt süteményre öntjük, és elsimítjuk.

Diós-joghurtos muffin

Még mindig tele a fagyasztó dióval, úgyhogy a tegnapi takarítás szünetében alkottam egy muffint, ami várakozáson felül finomra sikerült.

Hozzávalók:
8 dkg darált dió
7 dkg liszt
1/2 csomag sütőpor
10 dkg cukor
5 dkg vaj vagy margarin
3 tojás
1 pohár natúr joghurt
reszelt citromhéj

Elkészítés:
Minden hozzávalót összekeverünk, a tojásokat szétválasztva, először a sárgájukat adjuk a masszához, a felvert tojásfehérje-habot pedig a legvégén. Papírkapszlival kibéleljük a muffinsütő horpadásait, elosztjuk bennük a tésztát. 200°C-ra előmelegített sütőbe tesszük, és ha a massza felemelkedett, 150°C-ra mérsékeljük a hőfokot, és tűpróbáig sütjük.

Mágnás dióspite

Hosszú, hideg napok, nátha, bezártság... gondoltam, javítok valamit a hangulatunkon egy kis sütögetéssel, persze a férjem szerint már megint túl sok volt a rákészülés, és szombat délután már azt nyöszörögte, hogy neki mindegy, üssek össze egy sima lekváros piskótát, oszt kész. Mondom neki, nem úgy van az, hogy csak úgy összecsapom, nekem a sütés alkotás. Válasz: nem szeretem a hosszas alkotói válságaidat! :-O
Mivel dióval van tele még a fagyasztó is (nehogy megavasodjon), az alapanyag adott volt. Mágnás diós pitét anyukám szokott gyakran sütni, én még soha nem csináltam, de most úgy megkívántam, hogy azonnyomban telefonos segítséget kértem. Ezúton is köszönöm, eredmény alant megtekinthető!

Hozzávalók:
20 dkg liszt
1/2 csomag sütőpor
20 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
12,5 dkg vaj vagy margarin
5-6 tojás (méretüktől függően)
fél citrom leve és reszelt héja
20 dkg darált dió
lekvár

Elkészítés:
A lisztet összegyúrjuk a vajjal/margarinnal, sütőporral, egy tojással, 5 dkg cukorral és a citromhéjjal meg -lével. Ezek után ki kellene nyújtani, de előre mondom, hogy az állaga miatt ez kivitelezhetetlen. Én simán beleraktam a kivajazott, kisebb méretű tepsibe, és vizes kézzel (másként az egész massza a kezemre ragadt volna) addig tapicskolam, amíg beterítette a tepsi alját (nem kell gyúródeszkát és nyújtófát mosogatni - éljen!). A tésztát megkenjük lekvárral (szederlekvár, ld. előző bejegyzés, de barackkal is nagyon finom). A diót összekeverjük a 4 (vagy 5 kisebb) tojás sárgájával, 15 dkg cukoral és a vaníliás cukorral. A tojásfehérjét habbá verjük, és óvatosan beleforgatjuk a diós keverékbe. Egyenletesen elterítjük a lekváros tészta tetején. 150°C-ra előmelegített sütőben addig sütjük, amíg a hab felemelkedik és színt kap, de tűpróbával is ellenőrizzük, hogy valóban átsült-e.
Ha gáztepsivel akarunk sütni, duplázni kell a hozzávalók mennyiségeit (ill. a tésztához akkor is elég egy tojás).