Bori kedvenc keksze

Ez a Bori most nem én vagyok. Bár a keksz nekem is könnyen a kedvencem lesz, mert nagyon finom.
Bori egy könyv- és rajzfilmsorozat főszereplője, lányom nagy kedvence. Bori rengeteg érdekes dolgot csinál:
"Hát itt jön Bori, az én barátnőm, Bori,
Vele mindig történik valami,
Úszik, játszik, kirándul,
Táncol, fut, sütni tanul,
Örül neked, nyakadba borul..."
A sorozat egyik kötete a Bori sütni tanul, ebből vettük Bori kedvenc kekszreceptjét is, ami óriási mennyiség, de úgyis óvodai kirándulásra készültünk, ahol sok a gyerek.

Hozzávalók:
480 g liszt
320 g vaj
16 dkg cukor
2 tojás
2 vaníliás cukor (az eredetiben nincs)

Elkészítés:
A hozzávalókat összegyúrjuk, fél órát pihentetjük a hűtőben, majd kinyújtjuk, kiszaggatjuk és 150°C-on 10-12 percig sütjük. Díszítés opcionális, én mikróban felolvasztottam 2 tábla (kicsit megvámolt) tejcsokit kb. 5 dkg vajjal, majd levágott végű zacskóba töltöttem, és a lánygyerekkel összefirkáltuk vele a sütiket. A fiúgyereknek még csak a szórócukrot mertem a kezébe adni, szórta is. Mindenhová.

Próbafőző lettem!

... a Stahl-magazin Ünnepi sütemények különszámában. Három süteményt kellett megsütni, aztán jól megírni róluk a véleményemet. Természetesen a lapban nem az alant látható fotózmányok díszelegnek :-D azért, ha a fényképek nem is, a sütik nagyjából olyanok lettek, amilyennek az újságban láthatjátok. Egyiket sem bonyolult elkészíteni, és nagyon finomak is, úgyhogy hajrá, még van idő karácsonyig!

Mandulás szelet:

Kókuszos habcsók:

Biscotti vörösáfonyával és (pisztácia helyett) mandulával:

Kókuszos keksz

Ezt az aprósüteményt egy kollégiumi szobatársam szállította rendszeresen vasárnap esténként, elkértem a receptet, kicsit megvariáltam, és azóta is rendszeresen sütöm. Apósom, aki sütemények terén nem szereti a "kenceficét", egyszer olyan elismerően nyilatkozott róla, hogy idén a névnapjára egy egész dobozzal kapott tőlem. Sajnos, a csokibevonat ezúttal kissé félresikerült, mert nem kaptam Katica tortabevonót, amit helyette használtam, az meg nem volt hajlandó szép simára megolvadni a mikróban. Leánygyermek persze végigasszisztálta a műveleteket (kósztol meg! tészta jó! kósztol meg!), minden igyekezetem ellenére megevett egy jó adag nyers tésztát, és a szaggatásban is lelkesen segédkezett, ami természetesen még értékesebbé tette a névnapi ajándékot.

Hozzávalók:
24 dkg liszt
12 dkg sütőmargarin
10 dkg cukor
15 dkg kókuszreszelék
1 db tojás
annyi tej, hogy gyúrható tésztát kapjunk
lekvár
1 tábla tortabevonó + 5 dkg sütőmargarin

Elkészítés:
A hozzávalókat a lekvár, a tortabevonó és az 5 dkg margarin kivételével összegyúrjuk. Lisztezett deszkán nyújtjuk, részletekben, mert nagyon ragad. Apró szaggatóval (én teatojással szoktam) kiszaggatjuk, kb. 100-150 fokon sütjük, éppen csak addig, amíg egy minimális színe lesz. Ha kihűlt, kettőt-kettőt lekvárral összeragasztunk. A tortabevonót mikróban vagy gőz fölött megolvasztjuk, hozzákeverjük az 5 dkg margarint, és ha már jó folyós, félig belemártjuk a kekszeket.