2011. október 23., vasárnap

Kurkumás joghurtban pácolt kukoricás pulykacomb

Ennek az ételnek a neve bonyolultabb, mint az elkészítése :-)
Az előző bejegyzésben írtam, hogy nem nagyon főzök mostanság, hát tegnap bepótoltam. Körülnéztem ugyanis a hűtőszekrényben, és láttam, hogy több, sürgős elkészítésre váró tétel van benne elfekvőben. Pl. egy kiló szilva, ami már puhulásnak indult, egy cső maradék főtt kukorica, egy kis doboz pörköltmaradék, a múlt vasárnapi rakott káposztából kimaradt savanyú káposzta, egy fél kiló fagyasztott pulykacomb... hétvége lévén, nekiláttam a kotyvasztásnak. Főztem egy szilvalevest, a nektarinos lepény mintájára sütöttem szilvás lepényt, a pörköltből és a káposztából székelykáposzta lett, a kukoricából és a pulykacombból pedig a címben olvasható hosszúnevű finomság, rizzsel. Úgy tűnik, hétfőn nem üzemi koszt lesz a menü.
Találós kérdés: a leánygyermek mit volt hajlandó megenni mindebből? Válasz: rizst tejföllel :-O

Hozzávalók:
fél kiló pulykacomb
1 cső főtt kukorica
1 pohár natúr joghurt
2 evőkanál citromlé
1 evőkanál méz
1 dl olívaolaj
kurkuma

bors

Elkészítés:
A húst kockákra vágjuk és műanyag dobozba tesszük. A joghurtot összekeverjük a citromlével, a mézzel, az olajjal és az ízlés szerinti mennyiségű fűszerekkel, a húsra öntjük, jól összeforgatjuk, lefedjük, és pár órára (vagy egy egész éjszakára) hűtőbe tesszük. A pácolási idő eltelte után lábasba tesszük, és fedő alatt, közepes-mérsékelt lángon a hús puhulásáig főzzük, majd fedő nélkül addig, amíg a leve kellőképpen besűrűsödik. A végén hozzákeverjük a leszemezett kukoricát, és összeforrósítjuk az egészet. Rizzsel tálaljuk.

2011. október 17., hétfő

Briós reggelire



Több mint két hete nem írtam semmit. Nem szépítem: nem is nagyon főztem. Az ok prózai, újra munkába álltam, így mindhárman "üzemi koszton" élünk. A bölcsiben ez nem is lehet rossz, mert ott a lánygyerek még a spenótot is megeszi. Majd megkérdezem, hogyan készítik.:-)
Hétvégén persze főzünk, de a férjem szombaton kiutált a konyhából, mert ő is meg akarta valósítani magát. Nekem meg az az ötletem támadt, hogy legalább hétvégén kényeztessem egy kicsit a családot. Limaránál láttam, hogy a kelt tésztákat formázás után be lehet tenni éjszakára a hűtőbe, és másnap reggel már csak meg kell kenni tojással, és betenni a sütőbe. Így vasárnap reggel frissen sült brióst reggeliztünk, férjem-féle házi baracklekvárral. A recept a blogban már több helyen említett könyvből való. Az adagokat feleztem, mert a kelt tészta igazán csak frissen jó.

Hozzávalók (hat brióshoz):
1,5 dl tej
4 dkg margarin
4 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
2 dkg élesztő
2 tojássárgája
1/2 kávéskanál só
30 dkg liszt

Elkészítés:
A margarint felolvasztjuk, összekeverjük a tejjel és a kéféle cukorral. A keveréknek langyosnak kell lennie. Belemorzsoljuk az élesztőt, elkeverjük, és megvárjuk, míg felhabosodik, vagyis felfuttatjuk (ezt azért írom így, mert egy ismerősnek egyszer nagy lazán annyit mondtam, hogy "fefuttatjuk" az élesztőt, aztán később, tésztagyúrás közben telefonált, hogy ez pontosan mit jelent, hová kellene futnia az élesztőnek?). Ezután hozzáadjuk az egyik tojássárgáját, a sót és a lisztet, jól kidolgozzuk, majd langyos helyen 30 percig kelni hagyjuk. Újra átdagasztjuk, és újabb fél órát pihentetjük.
A megkelt tésztát 12 részre osztjuk. A darabokból rudakat sodrunk, kettőt-kettőt az egyik végénél összefogunk, összecsavarunk, majd a végeit az összefogott végéhez visszahajtjuk és aládugjuk. Egy tepsit kivajazunk és sütőpapírral kibélelünk, erre rakjuk a briósokat. Utána két dolgot tehetünk: 1. megkenjük a másik tojássárgájával, újabb harminc percig pihentetjük, majd 200°C-ra előmelegített sütőben pirosra sütjük (a tetejét letakarhatjuk sütőpapírral vagy alufóliával, ha nagyon pirulna), vagy 2. letakarjuk valamivel (alufólia, tiszta konyharuha), és úgy, ahogy van, tepsistől betesszük a hűtőbe. Másnap reggel kivesszük, megkenjük a tetejét, pihentetjük és sütjük.

2011. október 2., vasárnap

Csigaropogós

Ezt is a születésnapi vacsorához sütöttem. A banánkenyérnél már említett könyvből való (Péter Jánosné: Sütemények és egyéb édességek). A könyvet egyébként tizeniksz éve a férjem elődjétől kaptam egyszer névnapomra, azzal a megjegyzéssel, hogy "aztán ne csak a polcon álljon!". Hát nem sokat áll a polcon, az biztos. Hihetetlen jó receptgyűjtemény. Ezzel a recepttel régóta szemeztem, nem is tudom, miért nem próbáltam ki olyan sokáig, de most már rendszeresen sütöm vendégeknek. Előző nap előkészíthető, a vendégség napján már csak szeletelni és sütni kell.

Hozzávalók:
25 dkg finomliszt
25 dkg margarin
1 dl tej
1 mokkáskanál só
fél csomag sütőpor
15 dkg reszelt sajt
1 mokkáskanál pirospaprika

Elkészítés:
A lisztet, a margarin felét, a tejet, a sót és a sütőport összegyúrjuk. Lisztezett deszkán hosszú, keskeny csíkot nyújtunk belőle (lehet részletekben is). A margarin másik felét összekeverjük a reszelt sajttal és a paprikával, a tésztára kenjük, és a hosszabb oldalán feltekerjük. Három darabba vágjuk, a tekercseket egyenként fóliába csomagoljuk, és a hűtőbe tesszük egy éjszakára. Másnap fél centis szeletekre vágjuk, sütőlapra fektetjük a csigákat, és forró sütőben világos pirosra sütjük.

Savanyú káposzta húsgombóccal, római tálban

Szeretem a római tálat. Finom íze lesz benne az ételnek, nem ég oda, nem szárad ki, és egyébként is, kevés vele a macera: csak be kell vágni a sütőbe. Különösen alkalmas vendégváró fogások elkészítésére, háromfős családunknak nyilván nem veszem elő. Tegnap jöttek anyukámék meg a férjem családja megköszönteni azon szomorú apropóból, hogy megint öregebb lettem egy évvel (nem vicc! anyósom sütött tortát, és nagy tapintatosan, aggodalmas arccal megkérdezte, rátegye-e már a gyertyát, nem illetlenség-e már ebben a korban - és nem viccnek szánta!!!!!!). Így alkalom nyílt elővenni a tálat, és elkészíteni egyik kedvenc, nagyon jól bevált receptemet. Köszönet érte a Derine nevű fórumtársnak a Nők Lapja Café-ról.

Hozzávalók:
1 kg savanyú aprókáposzta
80 dkg darált sertéscomb
17 dkg rizs
1 nagy és 1 kis fej vöröshagyma
1 fej fokhagyma
2 tojás
kolozsvári szalonna
kevés liszt
1 doboz paradicsompüré
majoranna
kakukkfű
borsikafű
babérlevél

bors

Elkészítés:
A római tálat előírás szerint beáztatjuk. A kolozsvári szalonnát vékony szeletekre vágjuk (csinálhatjuk szeletelt bacon-nal is, de úgy nem lesz az igazi), a felével kibéleljük a tálat. Rátesszük a kimosott káposzta felét. Fátyolnyi liszttel meghintjük. Majorannával, kakukkfűvel, borsikafűvel és babérlevéllel megszórjuk. A nagy fej hagymát felkarikázzuk, és kirakjuk vele a képosztát. Rászórjuk a gerezdekre szedett, megpucolt fokhagymát is. A húst, rizst, tojást és a lereszelt kis fej hagymát összegyúrjuk, sóval-borssal ízesítjük, és gombócokat formázunk belőle, melyekkel kirakjuk a képoszta tetejét. A gombócokra rákenjük a paradicsompürét, majd ismét majoránna, kakukkfű, borsikafű és babérlevél következik. Az egészet beborítjuk a káposzta másik felével, és befedjük a szalonnacsíkokkal. Felöntjük kb. három pohár vízzel, rátesszük a fedőt, és hideg sütőbe téve, magasra véve a hőfokot, két ótán át sütjük. A stőtálban tálaljuk, tejföl és friss kenyér kíséretében.
A kép sütés előtt készült, és régi, a tegnapit nem volt időm lefotózni.