Eperke-torta

Az idei utolsó, leszámítva a férj családjának látogatása alkalmából készített diós-lekváros palacsintatortát (dió, lekvár, palacsinta. Recept nem lesz).
Régóta készültem, hogy a lányom ötödik születésnapjára barbibabás-hercegnős tortát sütök, és vadul tervezgettem, hány éjszaka alatt és milyen részfolyamatokra bontva hozható össze, recepteket nézegettem, ötleteltem, mígnem az ünnepelt határozottan ki nem jelentette, hogy olyan tortát szeretne, amin Eperkés marcipán van, és pont.
Eperkés marcipánt nem kaptam, de Eperkés ostya kétféle is volt a cukrászkellék-boltban, és ha már Eperke, legyen a torta is eperízű. Persze az eperszezonnak már vége, de azért találtam megoldást a problémára.

Hozzávalók:
Vizes piskóta:
Mint a markoló-tortánál
Krém:
500 g mascarpone
1 csomag epres pudingpor
2 csomag vaníliás cukor
3 dl tej
0,5 dl eperlekvár
Díszítés:
cukrászkellék-boltban kapható kerek ostya

A markoló-tortánál leírtak szerint elkészítjük a piskótát. A krémhez a tejből és a pudingporból jó sűrű pudingot főzünk, és még a lekvárt is hozzáöntjük a végén, azzal is besűrítjük. Vaníliás cukorral ízesítjük, ha kell, még adhatunk hozzá porcukrot is. Ha kihűlt, beleforgatjuk a mascarponét. A három lapba vágott tortát töltjük és bevonjuk a krémmel, de úgy, hogy maradjon belőle a díszítéshez is.
Az ostya a krémtől megpuhul, így csak tálalás előtt tegyük a tortára. A maradék krémből apró rózsákat nyomunk körbe a torta szélére, bevonjuk az oldalát, és villával megcsíkozzuk.
A kép nem lett jó (siettem, persze). Az ünnepelt reakciója: "jajdejóóóóóóóó, PONT ILYET akartam!"

Tiramisu-torta

Tortagyártás este háromnegyed tíztől, miután elaludt a család....
A fiúgyerek után a férjem következik. Gyors és lehetőleg sütés nélküli tortát szerettem volna, Maimoni tiramisu-tortája már régóta várólistán volt, és minden kritériumnak meg is felelt. Igaz, én nem mertem bele Amaretto-likőrt tenni (főleg, hogy nincs is itthon), kávét meg pláne nem, elég aktívak a törpéim koffein nélkül is. A fogadtatás vegyes volt, az ünnepelt odáig volt érte, a lánygyereknek is ízlett, a fiúgyerek azonban csak a díszítést ette le róla, utána meg egy fél csomag mazsolát. Amit a lányom rendszerint kiköpköd. Legalább nem vesznek össze rajta.

Hozzávalók:
20 dkg babapiskóta
500 g mascarpone
1 csomag vaníliás pudingpor
3,5 dl tej
2 csomag vaníliás cukor
cukor ízlés szerint
1,5-2 dl kávé (vagy Maci-kávé, mint most nálam)
kakaópor

Elkészítés:
A tejből és a pudingporból a szokásosnál sűrűbb pudingot főzünk. Beletesszük a vaníliás cukrot, és ízlés szerint édesítjük. Amikor kihűlt, beleforgatjuk a mascarponét.
A babapiskótákat megmártjuk a kávéban. Kirakjuk vele a tortaforma alját. Erre simítjuk a krém felét. Erre újabb sor áztatott piskóta jön, majd a krém másik fele.Kakaóporral (ill. én a lánygyerek vesehomok-hajlama miatt Maci-kávéval) megszórjuk, és egy éjszakára hűtőbe tesszük . Tálaláskor ízlés szerint díszítjük.

Markoló-torta

Na, a főzésre aztán igazán nincs időm mostanában. Márciusban visszamentem dolgozni, közben építkezünk, hétközben rászoktam a kajarendelésre, hétvégenként meg kezd kicsit egysíkú lenni a menü.... tehát az idő és az apropó is hiányzik a blogoláshoz.
Júliusban azonban ismét beindult a születésnapi tortagyár. A fiúgyerek tegnapelőtt töltötte a kettőt, szerettem volna neki valami igazán fiúsat.... még régen, a Facebook-on tette fel valaki a markoló-tortát, talán még fiam sem volt akkor, de az ötletet elraktároztam magamnak. A forrásom természetesen csak a dizájnra ment rá, recept nélkül, de nem baj, mert a képen szereplő torta valami csokis alkotás volt, a fiam pedig nem rajong a csokiért (igen, van ilyen is.... majd elmúlik, gondolom én), a lánygyerek meg vesehomok-hajlam miatt nem ehet. Így megint a meggyes-gesztenyés verzió mellett döntöttem, a tavalyihoz képest lényegesen egyszerűsítve. De így sem volt rá panasz.

Hozzávalók:
Vizes piskóta:
4 db tojás
20 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
9 evőkanál hideg víz
15 dkg liszt
1 csomag sütőpor
vaj a tortaforma kikenéséhez
Töltelék:
2 csomag gesztenyemassza
kb. 1 dl tejszín vagy tej
meggy
Díszítés:
kakaós keksz
1 db kisméretű markoló ;-)
Tálalás:
tejszínhab

Elkészítés:
A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral. Kanalanként elkeverjük benne a vizet, majd a lisztet és a sütőport, végül beleforgatjuk a tojások habját. Egy 26 cm átmérőjű tortaforma alját kivajazzuk, sütőpapírból vágott koronggal kibéleljük, beleöntjük a masszát, és előbb erős, majd (ha megemelkedett) közepes hőfokon tűpróbáig sütjük.
A krémhez egyszerűen annyi tejszínt vagy tejet keverünk a kiolvasztott és villával összenyomkodott gesztenyemasszához, hogy sűrű krémállagú legyen.
A kihűlt tésztát két lapba vágjuk, az alsó lapot megkenjük krémmel, és kirakjuk kimagozott meggyel. Ráillesztjük a felső lapot. Az egész tortát bevonjuk a maradék krémmel, de egy kicsit félreteszünk.
A betöltött tortából éles késsel kikanyarítunk egy darabot, olyanformán, hogy egy gödör keletkezzen benne. (Igen, jó lett volna fázisfotókat csinálni. Hát ez van.) A kiszedett, gúla alakú sütidarabot a gödör mellé tesszük. Ezután a gödröt és a gúlát is bekenjük a maradék krémmel, majd alaposan megszórjuk kakaóskeksz-morzsával. Végezetül elhelyezzük a tortán a markolót és a gyertyákat.
Tejszínhabbal tálaljuk.