Ananászleves habgaluskával

Kellemes ünnepeket és boldog új évet mindenkinek!
Fotó a mobilon, vagyis később lesz, vagy nem is, mivel a szokásosnál is gyengébb színvonalú, mivel a férjem az asztal mellett elsuhanva kattintott egyet a telefonnal, aztán arra eszméltem, hogy elfogyott a leves...
Idén karácsonykor a férjem ellentmondást nem tűrő hangon közölte, hogy nem, nem fogom életünk első négyesben eltöltött ünnepét a konyhában végigpepecselni, így a menü rántott hal lesz rizibizivel és mákos guba. Mindezeknek elég késő délután nekiállni, és így is kész lesz a vacsora hat órára (főleg, ha a nálam valamivel gyorsabb férj csinálja az egészet, hihi). Én azonban szerettem volna egy kicsit újítani, így született meg ez a leves, minimális idő alatt.

Hozzávalók:
1 doboz ananászkonzerv
1 csomag vaníliás cukor
1 púpos evőkanál liszt
2 dl tejszín
1 tojás
cukor és porcukor ízlés szerint

Elkészítés:
Az ananászt a levével együtt lábosba zúdítjuk, illetve, ha körszeletest vettünk, előtte feldaraboljuk. Annyi vizet teszünk hozzá, hogy bőven ellepje, vaníliás cukorral és ízlés szerint kristálycukorral ízesítjük-édesítjük, és felforraljuk. A lisztet simára keverjük a tejszínnel meg a tojás sárgájával, és folyamatos keverés mellett behabarjuk vele a levest. Kis lángon dolgozzunk, nehogy a tojás kicsapódjon.
A tojásfehérjét egy kevés porcukorral édesítve gőz fölött kemény habbá verjük, Ezutána kész levesbe  evőkanállal galuskákat szaggatunk belőle, de már nem főzzük.
Szívesen megbolondítottam volna egy kis rummal is, de a két gyerek (a főztömet közvetlenül, illetve közvetve fogyasztó) miatt hanyagoltam.

Kávés-karamelles csokilikőr

A férjemnek ezt hozta a Mikulás ;-)
Gondolom, nem mi vagyunk az egyetlenek, akiknél évekig áll egy-egy üveg ajándék ital, mert jól mutat a szekrény tetején a díszcsomagolásban, de úgy őszintén, találkoztatok ti már olyan emberrel, aki szereti a whiskyt? Én eddigi harminchat évem alatt kétszer, az egyik egy "majdénmegmutatomhogyqrvakeménycsajvagyok" típusú nő volt, a másik meg elszántan igyekezett játszani a macsót (igen, ő hímnemű volt), szóval egyiküknél sem hiszem, hogy a lötty íze volt a fő mozgatórugója a választásnak. Mi a szülészorvosomnak akartunk egy díszdobozos példányt átnyújtani a hathetes kontrollon, de ő egészen egy féléves londoni ultrahang-diagnosztikai továbbképzésig menekült előle, úgyhogy megúszta (terhességeim alatt én az Internet segítségével képeztem magam hasonló témában, pedig én is szívesen utaztam volna inkább Londonba).
Na, a hosszúra nyúlt bevezető után a lényeg, hogy a Nők Lapja Konyha novemberi számában láttam egy likőrreceptet Vrábel Krisztától, amiről tudtam, hogy meg kell valósítanom, egyrészt, mert szuperjól hangzik, másrészt, így legalább fogy a whisky. Annyit változtattam rajta, hogy dupláztam az alkoholmennyiséget, mert az előírt egy decivel még reggeli italnak is gyenge lett volna, meg féltem, hogy megromlik a tejszíntől.

Hozzávalók:
2 dl whisky
1 dl főzött kávé
5 dkg kakaópor (nem instant)
10 dkg cukor
2 dl tejszín

Elkészítés:
A cukrot megolvasztjuk és enyhén karamellizáljuk. Hozzáöntjük a kávét és 1 dl vizet. Ezen a ponton kevergetve melegíteni kellett, amíg a megdermedt karamell újra fel nem olvadt. A kakaóport kikeverjük annyi vízzel, hogy feloldódjon benne (nekem kb. olvadt Nutella-sűrűségű krém lett belőle), majd ezt is a kávés folyadékhoz adjuk. Hozzáöntjük a tejszínt, összeforraljuk. Megvárjuk, míg teljesen kihűl (naná, nehogy elillanjon az alkoholtartalom!), ekkor öntjük bele a whiskyt, és jól elkeverjük. Hűtve tárolandó, fogyasztás előtt felrázandó!

Próbafőző lettem!

... a Stahl-magazin Ünnepi sütemények különszámában. Három süteményt kellett megsütni, aztán jól megírni róluk a véleményemet. Természetesen a lapban nem az alant látható fotózmányok díszelegnek :-D azért, ha a fényképek nem is, a sütik nagyjából olyanok lettek, amilyennek az újságban láthatjátok. Egyiket sem bonyolult elkészíteni, és nagyon finomak is, úgyhogy hajrá, még van idő karácsonyig!

Mandulás szelet:

Kókuszos habcsók:

Biscotti vörösáfonyával és (pisztácia helyett) mandulával:

Mézeskalács

Kellemes karácsonyi ünnepeket mindenkinek!
Így utólag. Mert természetesen sütöttünk-főztünk karácsonykor, de a (most már publikus) másállapotommal együtt járó émelygés miatt sem az evés, sem a receptek leírása nem esett igazán jól... (csak a sajtos melegszendvics esett jól minden mennyiségben, de annak a receptjét feleslegesnek tartottam ismertetni :-D). Hogy azért egy kicsit beszökjön az ünnepi hangulat a blogra, felteszem az évek óta alkalmazott, bevált mézeskalács-receptemet, amelyet a nlcafe oldalon kaptam a bigacsiga2 nevű felhasználótól.

Tésztához:

1 kg liszt,

20 dkg porcukor,

1 csomag (50 gramm) szódabikarbóna,

2 csapott kávéskanál őrölt fahéj,

2 csapott kávéskanál őrölt szegfűszeg.

Ezeket szárazon alaposan összekeverjük egy olyan tálban, amit aztán le tudunk majd zárni (pl. dagasztótál)

kb. 45 dkg vegyes virágmézbe (fél befőttes üvegnyi) beleteszünk fél kocka (kb. 12 dkg) RAMA margarint és mikroba tesszük.

Ha jól átmelegedett, de nem forró, akkor addig keverjük, amíg a margarin elolvad.

Ezt a lisztre öntjük, beleütünk 1-2 tojást és egy falapáttal összeállítjuk a tésztát.

Azért nem érdemes kézzel, mert nagyon ragad és a méz is megégetheti a kezünket. Ha nem akar összeállni, akkor kevés langyos vizet tehetünk bele (kiöblítjük a mézes üveget). Kissé lágy tésztát kell kapnunk.

Ha már egynemű a tészta, akkor rátesszük a tálra a fedelét és legalább egy napig hagyjuk állni. Nem kell hűtőbe tenni!

Ha több napig áll, csak jobb lesz.

A tésztából leveszünk olyan kétökölnyi mennyiséget és lisztezett gyúrótáblán alaposan átgyúrjuk. Ha még ragadna, akkor a szükséges mennyiségű lisztet még belegyúrjuk. Alaposan alálisztezve kinyújtjuk és szaggatjuk. A tetejére minél kevesebb liszt kerüljön!

Kisebb figurákhoz vékonyabbra (2-3mm), nagyobbakhoz kicsit vastagabbra nyújtjuk.

Sütőpapírral bélelt tepsiben, kb. 150 fokra előmelegített sütőben sütjük addig, amíg szép színe nem lesz. A tepsin hagyjuk hűlni rövid ideig, majd egy asztalra rakjuk egymás mellé a figurákat a teljes kihűlésig.

Pár napig szobalevegőn hagyjuk állni mielőtt írókázzuk. Így kisebb a veszélye, hogy később a rajz lepereg róla.

A díszítést már Polcz Alaine könyve alapján csináltam: 1 tojásfehérje, 30 dkg porcukor és 2 teáskanál citromlé kell hozzá, amelyet habverővel jó alaposan össze kell keverni, majd egy vastagabb nejlonzacskóba töletni, amelynek az egyik sarkára apró lyukat vágunk.