Kellemes ünnepeket és boldog új évet mindenkinek!
Fotó a mobilon, vagyis később lesz, vagy nem is, mivel a szokásosnál is gyengébb színvonalú, mivel a férjem az asztal mellett elsuhanva kattintott egyet a telefonnal, aztán arra eszméltem, hogy elfogyott a leves...
Idén karácsonykor a férjem ellentmondást nem tűrő hangon közölte, hogy nem, nem fogom életünk első négyesben eltöltött ünnepét a konyhában végigpepecselni, így a menü rántott hal lesz rizibizivel és mákos guba. Mindezeknek elég késő délután nekiállni, és így is kész lesz a vacsora hat órára (főleg, ha a nálam valamivel gyorsabb férj csinálja az egészet, hihi). Én azonban szerettem volna egy kicsit újítani, így született meg ez a leves, minimális idő alatt.
Hozzávalók:
1 doboz ananászkonzerv
1 csomag vaníliás cukor
1 púpos evőkanál liszt
2 dl tejszín
1 tojás
cukor és porcukor ízlés szerint
Elkészítés:
Az ananászt a levével együtt lábosba zúdítjuk, illetve, ha körszeletest vettünk, előtte feldaraboljuk. Annyi vizet teszünk hozzá, hogy bőven ellepje, vaníliás cukorral és ízlés szerint kristálycukorral ízesítjük-édesítjük, és felforraljuk. A lisztet simára keverjük a tejszínnel meg a tojás sárgájával, és folyamatos keverés mellett behabarjuk vele a levest. Kis lángon dolgozzunk, nehogy a tojás kicsapódjon.
A tojásfehérjét egy kevés porcukorral édesítve gőz fölött kemény habbá verjük, Ezutána kész levesbe evőkanállal galuskákat szaggatunk belőle, de már nem főzzük.
Szívesen megbolondítottam volna egy kis rummal is, de a két gyerek (a főztömet közvetlenül, illetve közvetve fogyasztó) miatt hanyagoltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése