2011. szeptember 13., kedd

Padlizsánkrém

Nem szokványosan kezdődött. Pontosabban annyiból igen, hogy bevásároltam és hazacipeltem két padlizsánt, de amikor kis olajon meg akartam párolni hozzá a hagymát, akkor történt egy kis elhajlás. A legkisebb serpenyőnkben ugyanis az előző napi sztrapacskához pirított szalonnapörc és zsír maradéka volt (füstölt kolozsvári szalonnából, hmmmm... nagy bűn, de kidobni még nagyobb vétek ;-)), így ezen pároltam üvegesre a hagymát. A többit a szokásos módon csináltam, csak a fokhagymát hagytam ki, mivel a szombati reggeli után névadóra siettünk névadó-szülői minőségben, ott meg nem lett volna célszerű "illatozni". Bár utólag láttam, mindegy lett volna, mert a másfél éves ünnepelt és a mi kétévesünk műsora mellett ez az apróság a kutyát nem érdekelte volna... no de jöjjön a recept.

Hozzávalók:
2 friss, karcsú padlizsán
1 kis fej hagyma
kevés olaj (jelen esetben füstölt szalonna zsírja egy kis pörccel)
pirospaprika (elhagyható)
1 gerezd péppé zúzott fokhgyma (nem elhagyható, de én elhagytam)

bors
kevés citromlé
1,5 dl tejföl

Elkészítés:
A padlizsánokat megmossuk, villával megszurkáljuk és forró sütőben puhára sütjük. Ha megsült, a végét levágjuk, a héját lehúzzuk, feldaraboljuk, botmixerrel péppé zúzzuk. Állítólag fémmel nem szabadna érintkeznie, ezért fa- vagy műanyag kést szoktak javasolni, mert a fém "megzavarja az ízét", de én mindig a szokásos késeimmel dolgozom, és így is ízlik a végeredmény. Az apróra vágott hagymát a zsiradékon üvegesre pároljuk, hozzákeverjük a padlizsánhoz. Ízlés szerint fűszerezzük. A végén belekeverjük a tejfölt. Pirítósra kenve az egyik kedvenc reggelim.

Nincsenek megjegyzések: