Konyakmeggyes csokitorta

Nagyon szeretek sütni. A családomra viszont könnyen ragadnak a kilók, szóval vissza kell fognom magam, ha sütök, akkor is inkább valami gyümölcsös, joghurtos vagy túrós sütemény jöhet szóba, kevés cukorral (a "tetejét meghintjük porcukorral" mondat az én szakácskönyveimben csak a helyet foglalja). Vajaskrémes süteményt az évben egyszer szoktam sütni, ez pedig a férjem nagyapjának a születésnapja. Ok: az öregek ezt a fajta süteményt szeretik, és mivel sokan szoktunk lenni, sokfelé oszlik el a mennyiség, az az évi egy szelet pedig igazán belefér ;-)
Maga a születésnap egyébként elég érdekes, ugyanis hivatalosan január elsején van, holott nagy-apósom valójában december 27-én látta meg a napvilágot ezelőtt 84 évvel. A bábaasszony azonban azt tanácsolta a szülőknek, hogy írják be a fiúgyereket a következő év elejére, így egy évvel később viszik katonának. Aztán végülis 1944-ben lett katona, 17 évesen, mert abban az évben senkinek nem volt fontos, hogy pontosan mi szerepel az anyakönyvben, de hát a bábaasszony sem láthatott mindent előre...

Hozzávalók:


Tésztához:
4 tojás
15 dkg cukor
9 evőkanál hideg víz
15 dkg liszt
1 csomag sütőpor
1 púpos evőkanál kakaópor
egy kis üveg meggybefőtt (ha lehet, konyakos)

Krémhez:
1 tábla csokoládé (én 125 g-os tej tortabevonót használtam)
10 dkg vaj
5 dkg porcukor (vagy ízlés szerint több)
4 dkg liszt
a (konyakos) meggybefőtt leve
annyi tej, hogy a folyadék összesen 1/2 liter legyen

Díszítéshez:
kakaópor (nem instant!!!!)
konyakmeggy bonbon

Elkészítés:
Tészta: a tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral, majd kanalanként a vízzel. Belekeverjük a lisztet, a sütőport és a kakaóport, majd a kinyomkodott meggyet, végül beleforgatjuk a tojások habját. Kivajazott aljú tortaformában 180°C-ra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
Krém: a lisztet simára keverjük a meggybefőtt levével, majd a tejjel, és kis lángon, kevergetve sűrűre főzzük (gyönyörű lila színe lesz). Hűlni hagyjuk. Közben a csokoládét mikróban megpuhítjuk (nem olvasztjuk fel), kikeverjük a vajjal és a porcukorral, majd a főzött krém kihűlése után azzal is. A tésztát három rétegbe vágjuk, megtöltük és bevonjuk a krémmel. A tetejét szűrőn keresztül behintjük kakaóporral (amíg el nem fedi a krém szépséghibáit, úgymint egyenetlenség és csomók - szóval elég vastagon), és körberakjuk a bonbonnal.

Lencseleves

Mi valószínűleg nagyon gazdagok leszünk az új esztendőben (persze csak akkor, ha elmarad az állítólag a maják által idén áprilisra beharangozott világvége), mert már tegnap megkóstoltuk a mára készült lencselevest. Azért kell idejében elkészíteni, mert minél tovább áll, annál finomabb. Persze a tejföl miatt ez az állási idő korlátozott, de tény, hogy másnaposan ízesebb, mint a készítés napján.

Hozzávalók:
25 dkg lencse
füstölt hús, kolbász vagy virsli
1 nagy pohár tejföl
olaj
1 evőkanál liszt
2 gerezd fokhagyma
2 babérlevél
pirospaprika
só
bors
borsikafű
ecet

Elkészítés:
A lencsét előző este beáztatjuk. Másnap leöntjük róla az áztatóvizet, és annyi vízzel, hogy bőven ellepje, főni tesszük. A vízbe beledobjuk a babérleveleket és a fokhagymát is, és meg is sózzuk. Ha már puha a lencse, utánasózzuk, borsozzuk, borikafűvel ízesítjük a levest, majd elkészítjük a rántást. Ehhez az olajban folyamatosan kevergetve átforrósítjuk (világosbarnára pirítjuk) a lisztet, majd lehúzzuk a tűzről, paprikát szórunk bele, elkeverjük, majd hideg vízzel, folyamatosan kevergetve felengedjük. A rántást a levesbe öntjük, kis lángon kevergetve addig forraljuk, amíg kissé besűrűsödik. Ekkor beletesszük a füstölt húsfélét, aztán a tejfölt, és összeforraljuk. Egy kis ecettel (lehetőleg salátaecettel, nem pedig a 10-20%-os vegyszerrel - mi azt csak sajtkészítéshez és vízkőoldáshoz használjuk) savanyítjuk.

Mézeskalács

Kellemes karácsonyi ünnepeket mindenkinek!
Így utólag. Mert természetesen sütöttünk-főztünk karácsonykor, de a (most már publikus) másállapotommal együtt járó émelygés miatt sem az evés, sem a receptek leírása nem esett igazán jól... (csak a sajtos melegszendvics esett jól minden mennyiségben, de annak a receptjét feleslegesnek tartottam ismertetni :-D). Hogy azért egy kicsit beszökjön az ünnepi hangulat a blogra, felteszem az évek óta alkalmazott, bevált mézeskalács-receptemet, amelyet a nlcafe oldalon kaptam a bigacsiga2 nevű felhasználótól.

Tésztához:

1 kg liszt,

20 dkg porcukor,

1 csomag (50 gramm) szódabikarbóna,

2 csapott kávéskanál őrölt fahéj,

2 csapott kávéskanál őrölt szegfűszeg.

Ezeket szárazon alaposan összekeverjük egy olyan tálban, amit aztán le tudunk majd zárni (pl. dagasztótál)

kb. 45 dkg vegyes virágmézbe (fél befőttes üvegnyi) beleteszünk fél kocka (kb. 12 dkg) RAMA margarint és mikroba tesszük.

Ha jól átmelegedett, de nem forró, akkor addig keverjük, amíg a margarin elolvad.

Ezt a lisztre öntjük, beleütünk 1-2 tojást és egy falapáttal összeállítjuk a tésztát.

Azért nem érdemes kézzel, mert nagyon ragad és a méz is megégetheti a kezünket. Ha nem akar összeállni, akkor kevés langyos vizet tehetünk bele (kiöblítjük a mézes üveget). Kissé lágy tésztát kell kapnunk.

Ha már egynemű a tészta, akkor rátesszük a tálra a fedelét és legalább egy napig hagyjuk állni. Nem kell hűtőbe tenni!

Ha több napig áll, csak jobb lesz.

A tésztából leveszünk olyan kétökölnyi mennyiséget és lisztezett gyúrótáblán alaposan átgyúrjuk. Ha még ragadna, akkor a szükséges mennyiségű lisztet még belegyúrjuk. Alaposan alálisztezve kinyújtjuk és szaggatjuk. A tetejére minél kevesebb liszt kerüljön!

Kisebb figurákhoz vékonyabbra (2-3mm), nagyobbakhoz kicsit vastagabbra nyújtjuk.

Sütőpapírral bélelt tepsiben, kb. 150 fokra előmelegített sütőben sütjük addig, amíg szép színe nem lesz. A tepsin hagyjuk hűlni rövid ideig, majd egy asztalra rakjuk egymás mellé a figurákat a teljes kihűlésig.

Pár napig szobalevegőn hagyjuk állni mielőtt írókázzuk. Így kisebb a veszélye, hogy később a rajz lepereg róla.

A díszítést már Polcz Alaine könyve alapján csináltam: 1 tojásfehérje, 30 dkg porcukor és 2 teáskanál citromlé kell hozzá, amelyet habverővel jó alaposan össze kell keverni, majd egy vastagabb nejlonzacskóba töletni, amelynek az egyik sarkára apró lyukat vágunk.

Hagymás babsaláta

Ezt is jó előre el lehet készíteni, és minél tovább áll, annál finomabb.

Hozzávalók:
fél kg szárazbab
3 fej hagyma
2-3 babérlevél
5 gerezd fokhagyma
majoranna
borsikafű
2 evőkanál salátaolaj
2 evőkanál salátaecet
só
bors

Elkészítés:
A babot előző nap beáztatjuk. Másnap leöntjük az áztatóvizet, és nem túl sok vízben főni tesszük (ha elfőné, pótoljuk). Még főzés előtt ízesítjük babérlevéllel, boriksafűvel, majorannával, fokhagymával, sóval és borssal. A hagymát karikákra vágjuk, mély tálba tesszük, és a puhára főtt babot a fűszeres főzőlével együtt ráöntjük. Hozzáadjuk az ecetet és az olajat, majd hagyjuk kihűlni. Ezalatt fognak összeérni az ízek.
A recept egyébként szintén Polcz Alaine könyvéből való.

Citromos fasírt

Hétvégén ismét vendégség volt nálunk, a lánygyerek neve napjának apropóján. A menüt úgy kellett összeállítani, hogy 1. megfeleljen a hagyományos, magyaros ízlésvilágnak (ez a vendégek miatt) 2. legyen benne azért sok zöldségféle, hogy még apósom is lássa, a paradicsom nem csak a tányér dekorálására való 3. a három év alattiak is megegyék (ez egyébként reménytelen: ha együtt van a két lánygyerek, akkor úgy belefeledkeznek a játékba, hogy egyik sem hajlandó enni) 4. előre el lehessen készíteni, mert utálok a konyhában vacakolni, amikor már mindenki bent beszélget (különben is, a nőneműek akkor kijönnek kérdezgetni, hogy mit segítsenek, én pedig a saját konyhámban hihetetlenül antiszociális tudok lenni, ugyanis egyedül szeretek főzni). Szóval fel volt adva a lecke. Két olyan húsfélét választottam, ami hidegen is jó, egy fűszeres-mézes pulykacombot, amiből a szépen sikerült szeletek olyan hamar elfogytak, hogy kép sem készülhetett, bár a "törmelék" sokkal ízesebb, de nem igazán fotogén. Ugyanígy járt egyébként a desszert, a kiwis-mascarponés piskótatekercs is. Volt még csigaropogós, szilvalekvárral töltött muffin, görög saláta és babsaláta, a másik husi pedig a Polcz Alaine: Főzzünk örömmel című könyvéből való citromos fasírt. Ami a lánygyereknek is ízlett, persze ez csak másnap derült ki, amikor már a vendégség nem vonta el a figyelmét az evésről.

Hozzávalók:
fél kg darált pulykahús
1 nagy szelet kenyér
1 fej hagyma
1 tojás
1 citrom
só
bors

Elkészítés:
A húst összegyúrjuk a beáztatott és kinyomkodott kenyérrel, a megreszelt hagymával, a tojással és az alaposan megmosott citrom lereszelt héjával és a levével. Sóval, borssal ízesítjük, majd nedves kézzel kisebb golyókat formálunk belőle, és forró olajban kisütjük.

Kurkumás joghurtban pácolt kukoricás pulykacomb

Ennek az ételnek a neve bonyolultabb, mint az elkészítése :-)
Az előző bejegyzésben írtam, hogy nem nagyon főzök mostanság, hát tegnap bepótoltam. Körülnéztem ugyanis a hűtőszekrényben, és láttam, hogy több, sürgős elkészítésre váró tétel van benne elfekvőben. Pl. egy kiló szilva, ami már puhulásnak indult, egy cső maradék főtt kukorica, egy kis doboz pörköltmaradék, a múlt vasárnapi rakott káposztából kimaradt savanyú káposzta, egy fél kiló fagyasztott pulykacomb... hétvége lévén, nekiláttam a kotyvasztásnak. Főztem egy szilvalevest, a nektarinos lepény mintájára sütöttem szilvás lepényt, a pörköltből és a káposztából székelykáposzta lett, a kukoricából és a pulykacombból pedig a címben olvasható hosszúnevű finomság, rizzsel. Úgy tűnik, hétfőn nem üzemi koszt lesz a menü.
Találós kérdés: a leánygyermek mit volt hajlandó megenni mindebből? Válasz: rizst tejföllel :-O

Hozzávalók:
fél kiló pulykacomb
1 cső főtt kukorica
1 pohár natúr joghurt
2 evőkanál citromlé
1 evőkanál méz
1 dl olívaolaj
kurkuma
só
bors

Elkészítés:
A húst kockákra vágjuk és műanyag dobozba tesszük. A joghurtot összekeverjük a citromlével, a mézzel, az olajjal és az ízlés szerinti mennyiségű fűszerekkel, a húsra öntjük, jól összeforgatjuk, lefedjük, és pár órára (vagy egy egész éjszakára) hűtőbe tesszük. A pácolási idő eltelte után lábasba tesszük, és fedő alatt, közepes-mérsékelt lángon a hús puhulásáig főzzük, majd fedő nélkül addig, amíg a leve kellőképpen besűrűsödik. A végén hozzákeverjük a leszemezett kukoricát, és összeforrósítjuk az egészet. Rizzsel tálaljuk.

Briós reggelire

Több mint két hete nem írtam semmit. Nem szépítem: nem is nagyon főztem. Az ok prózai, újra munkába álltam, így mindhárman "üzemi koszton" élünk. A bölcsiben ez nem is lehet rossz, mert ott a lánygyerek még a spenótot is megeszi. Majd megkérdezem, hogyan készítik.:-)
Hétvégén persze főzünk, de a férjem szombaton kiutált a konyhából, mert ő is meg akarta valósítani magát. Nekem meg az az ötletem támadt, hogy legalább hétvégén kényeztessem egy kicsit a családot. Limaránál láttam, hogy a kelt tésztákat formázás után be lehet tenni éjszakára a hűtőbe, és másnap reggel már csak meg kell kenni tojással, és betenni a sütőbe. Így vasárnap reggel frissen sült brióst reggeliztünk, férjem-féle házi baracklekvárral. A recept a blogban már több helyen említett könyvből való. Az adagokat feleztem, mert a kelt tészta igazán csak frissen jó.

Hozzávalók (hat brióshoz):
1,5 dl tej
4 dkg margarin
4 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
2 dkg élesztő
2 tojássárgája
1/2 kávéskanál só
30 dkg liszt

Elkészítés:
A margarint felolvasztjuk, összekeverjük a tejjel és a kéféle cukorral. A keveréknek langyosnak kell lennie. Belemorzsoljuk az élesztőt, elkeverjük, és megvárjuk, míg felhabosodik, vagyis felfuttatjuk (ezt azért írom így, mert egy ismerősnek egyszer nagy lazán annyit mondtam, hogy "fefuttatjuk" az élesztőt, aztán később, tésztagyúrás közben telefonált, hogy ez pontosan mit jelent, hová kellene futnia az élesztőnek?). Ezután hozzáadjuk az egyik tojássárgáját, a sót és a lisztet, jól kidolgozzuk, majd langyos helyen 30 percig kelni hagyjuk. Újra átdagasztjuk, és újabb fél órát pihentetjük.
A megkelt tésztát 12 részre osztjuk. A darabokból rudakat sodrunk, kettőt-kettőt az egyik végénél összefogunk, összecsavarunk, majd a végeit az összefogott végéhez visszahajtjuk és aládugjuk. Egy tepsit kivajazunk és sütőpapírral kibélelünk, erre rakjuk a briósokat. Utána két dolgot tehetünk: 1. megkenjük a másik tojássárgájával, újabb harminc percig pihentetjük, majd 200°C-ra előmelegített sütőben pirosra sütjük (a tetejét letakarhatjuk sütőpapírral vagy alufóliával, ha nagyon pirulna), vagy 2. letakarjuk valamivel (alufólia, tiszta konyharuha), és úgy, ahogy van, tepsistől betesszük a hűtőbe. Másnap reggel kivesszük, megkenjük a tetejét, pihentetjük és sütjük.