Fehérboros csirke hagymával és szőlővel

Hajtépős őrült nyárvége után ismét itt vagyok, ragyogok. Ja, főzés volt augusztusban is, csak fotózás meg blogolás nem nagyon.
Ez a csirke múlt vasárnapi ebéd volt, a Nők Lapja Konyha szeptemberi számának legelső receptje, és csak annyit róla, hogy a férjem, aki nem egy könnyen lelkesedős típus, mondhatnám, roppant kritikus, az első falat után felállt az asztaltól, odajött hozzám adni egy cuppanós puszit, valamint közölni, hogy isteni a kaja :-) (félreértések elkerülése végett, én is ugyanannál az asztalnál ültem, csak szemben).
A jövőben valószínűleg több szőlős fogás is terítékre fog kerülni, tekintve, hogy a telkünkön rengeteg terem belőle, bort pedig nem szándékozunk készíteni. Legalábbis idén egészen biztosan nem.

Hozzávalók:
1 konyhakész csirke
5 dkg vaj
3 fej vöröshagyma
egy pohár száraz fehérbor
só
bors
4-5 fürt szőlő

Elkészítés:
A csirkét megmossuk, kívül-belül alaposan sózzuk-borsozzuk, bekenjük a puha vajjal. Tepsibe tesszük, mellérakjuk a megtisztított, negyedelt hagymákat, aláöntjük a bort, alufóliával betakarjuk, és mehet a 200C-os sütőbe két órára. Ezután levesszük s fóliát, körédobáljuk a megmosott, leszemezett szőlőt, meglocsoljuk a levével, és 230C-on további 15 percig pirítjuk. Nekünk a mellehúsa kicsit száraz lett, lehet, hogy sütés közben egyszer meg kelle volna fordítani.

Zsályás hal cukkinivel

... Hmmmm... továbbá tejszínnel és szalonnával ;-)
Vége a tortadömpingnek, más vizekre eveztem, és ha már víz, akkor hal. Ez most afféle gombhoz a kabátot jellegű dolog volt, mivel anyuék hoztak egy nagy csokor zöldfűszert, és volt benne zsálya is. Ezzel a Stahl-recepttel már régóta szemeztem, most kipróbáltam (persze főzhettem volna csirkemájat olasz módra, úgysincs még kifestve a konyha, de azt hiszem, ehhez amnéziásnak kellene lennem). Két ponton módosítottam a hozzávalókat: tonhalat nem kaptam, különben is elég drága, ezért valami no name fagyasztottat vettem. Pármai sonka meg éppen nem volt itthon (mily meglepő), ezért szeletelt baconba tekertem a halat, amit citromlével is megöntöztem. Finom lett, a férjem szerint is, aki pedig először fintorgott a zsálya szaga miatt (ízlések és pofonok...).

Hozzávalók:
50 dkg fagyasztott halfilé
6-8 szelet bacon
3 db cukkini
2 dl tejszín
friss citromlé
só
bors
zsályalevelek

Elkészítés:
A cukkinikat megmossuk, felkockázzuk, kisebb tepsibe tesszük, sózzuk-borsozzuk, meglocsoljuk a tejszínnel, lefedjük alufóliával, és húsz percre betoljuk a forró sütőbe. Ezalatt a kiolvaszott halat 7-10 centis szeletekre vágjuk, sózzuk, citromozzuk, majd kettesével baconba tekerjük oly módon, hogy a két halszelet közé egy-egy zsályalevelet teszünk. A halakat a cukkinire helyezzük, negyedórát fólia alatt sütjük, majd a fóliát levéve megpirítjuk a tetejét.

Vakondtúrás-torta

A lánygyerek születésnapjával zártuk a családi ünnepségsorozatot. Maimoninál találtam egy jónak tűnő receptet az ifjú Kisvakond-rajongónak. Hiába, a jó dolgok nem mennek ki a divatból.
Nem messze tőlünk van egy cukrászkellékeket áruló bolt, ahol egyfelől el szoktam rémülni, mi mindent bele nem tesznek a sütikbe egyesek, csak hogy látványosabb legyen, másfelől olcsóbb a marcipán, mint mondjuk a szomszédos csíkos gazdaságosban, és sokféle kész marcipánfigurát is kapni, még vakondot is. Az ünnepeltnek egyébként a vakond tetszett a legjobban az egész tortájából, körberágta a talapzatát, aztán beletette egy csészébe egy ceruza és egy fából készült tengeri csillag társaságában, mondván, így érzi magát a legjobban. Azóta is ott csücsül.
A mennyiségeket csökkentettem, mivel ismét a kicsi (azt hiszem, 16 cm-es) tortaformában sütöttem.

Hozzávalók:
Tészta:
3 tojás
5 dkg cukor
0,6 dl étolaj
6 dkg liszt
25 g cukrozatlan kakaópor
fél csomag sütőpor
Krém:
gyümölcs tetszés szerint (én sárgabarackot használtam)
4 dl habtejszín
1 csomag zselatin fix
porcukor ízlés szerint
1 csomag vaníliás cukor

A sütőt előmelegítjük 180°C-ra, és sütőpapírral kibéleljük a tortaforma alját. A tojásokat és a cukrot gépi habverővel 5 percig verjük. Keverés közben belecsorgatjuk az olajat, majd a száraz hozzávalókat is. A formába öntjük, és megsütjük (kb. 30 perc - tűpróba).
Amikor kihűlt a tészta, pár centire az aljától elvágjuk, a megmaradt korong belsejét  kikapargatjuk (vigyázzunk, ne lyukasszuk át), és az összes így keletkezett tésztahulladékot morzsoljuk össze. A korongot kirakjuk a gyümölccsel, ráhalmozzuk a felvert tejszínhabot, amelybe a tasakon látható előírásnak megfelelően beledolgoztuk a zselatin fixet is. A tésztamorzsalékkal vastagon behintjük a művet, kicsit rá is nyomkodjuk, majd mehet a hűtőbe pár órára. A kisvakond természetesen opcionális.
Ha még egyszer vakondtúrás-tortát sütök, két emeletes lesz: az első emelet hagyományos kerek torta valami zöld bevonattal (törhetem rajta a fejem, mit használjak mesterséges színezék helyett), ezen elszórva kis marcipánvirágok, mint egy virágos rét, a második emelet meg természetesen a már bevált vakondtúrás. Talán majd egyszer, amikor már a barátaikat is meghívják a szülinapi zsúrra.

Malacdagonya-torta

Sorban a következő születésnap a férjemé, aki a napokban lemalackázott (pedig a szülés óta már egy csomót fogytam), bosszúból kapott egy ilyen tortát. A kép egy időben a Facebook-on járt körbe-körbe, már akkor tudtam, hogy egyszer meg kell valósítanom.
Receptet azért nem írok, mert bármilyen tortából elkészíthető. Én kicsi, 16 cm-es formát használtam, ehhez 9 KitKatra volt szükség. Ha még egyszer elkészíteném (nem fogom, mert csak egyszer poén, különben is nagyon töményen csokis), akkor a csokibevonat helyett Nutellát kennék rá. A szalag mindenképpen szükséges, különben kidől a dézsa oldala ;-) a tészta most sima vizes piskóta volt három tojásból, amit kisülve három lapba vágtam, a vágott felületeket lekvárral megkentem, és tejszínhabbal töltöttem össze. A csokibevonat olvasztott étcsokiból és tejszínből áll, az arányokat nem tudom, mert ezen a ponton úgy hozta a helyzet, hogy egy kis ideig lekötött a fiúgyerek, és ott kellett hagynom a kecskét a káposztával a lánygyereket  a csokival, amit persze ezek után nem mértem le újból.
A marcipánmalac s.k. alkotás, bár ezen a férjem nagyon csodálkozott, valószínűleg soha nem gyurmázott, mert akkor tudná, hogy nem is olyan nagy szám.
Támadt még egy ötletem, de nem valószínű, hogy megvalósítom: marcipán malac-alkatrészek, füle-farka-körme, valamint marcipán zöldségek (répát lehet is kapni) sárga gyümölcszselébe dermesztve - így készül az édesszájúak kocsonyája :-D

Gesztenyés-meggyzselés torta

Hazajöttünk a Balatonról, és jól megünnepeltük a legkisebbet. Kerestem valami nem túl egészségtelen receptet, bár gyanítottam, hogy ő nem nagyon fog enni a sütiből, mivel valamiért nincs jó barátságban a szilrád kajával. Konkrétan: semmit nem hajlandó megenni, ami nincs teljesen simára turmixolva. A torta egyébként ízlett neki, nyalogatta a krémet, rágcsálta a tésztát, és a végén mindent végigkent az etetőszéken, az asztalon és a padlón. Talán valami jutott belőle a pocakjába is, de ez örök rejtély marad...
Receptötlet innen, az ötletet egy barátnőm adta, aki tavaly ugyanilyet csinált a kisfiának.

Hozzávalók:
Tészta:
2,5 dl 100%-os almalé
10 dkg cukor
1 csomag vaníliáscukor
25 dkg liszt
1 csomag sütőpor
1 mokkáskanál szódabikarbóna
1 csipet só
6 evőkanál étolaj
Krémek:
3 dl + néhány evőkanál meggylé
3 evőkanál cukor
40 g étkezési keményítő
fahéj
20 dkg gesztenyemassza
3 dl tej
40 g étkezési keményítő

Elkészítés:
Kivajazunk egy kisebb tortaformát, a sütőt előmelegítjük 200C-ra. Az almalében elkeverjük a cukrokat. A tészta száraz hozzávalóit egy másik tálban összekeverjük, majd hozzáadjuk a cukros almaléhez, és belekeverjük az olajat. A tortaformába öntjük, megsütjük. A hőfokot 6-8 perc múltán 180C-ra mérsékeljük. Kihűtjük, és három lapba vágjuk.
A meggyzseléhez elkeverjük a keményítőt a néhány kanál meggylével, majd hozzáöntjük a többit, és kevergetve, kis lángon sűrűre főzzük. Ízesítjük, és meg-megkeverve kihűtjük.
A másik 40 g keményítőt elkeverjük egy kevés tejjel, hozzáöntjük a többit, sűrűre főzzük, majd robotgéppel hozzákeverjük a gesztenyemasszát. Ezt is kihűtjük.
A torta alsó lapját megkenjük egy kevés meggyzselével, ráhalmozzuk a gesztenyekrém kb. egyharmadát, ezután jön a 2. tésztalap, erre a többi meggyzselé, végül a 3. lap. A maradék gesztenyekrémmel bevonjuk a tortát, és ízlés szerint díszítjük.

Torta sütés nélkül

Eljött a július, és vele együtt a születésnapok, sorrendben: fiúgyerek, apa, lánygyerek. A férjem tavaly meg is jegyezte: szüljél még egyet, hátha végre eltalálod! :-D aztán a krónikus kialvatlanság egy időre elvette a kedvét az ilyen megjegyzésektől. Egy időre...
Az októberi kakukktojásnak tehát ebben a hónapban nincs más feladata, mint a nagyüzemi tortagyártás. Az idei első tortát mégsem én sütöttem, mivel a fiúgyerek első születésnapját a Balatonon ünnepeltük, és úgy gondoltam, majd otthon tortázunk, apu és Éva azonban megelőztek, és meglepték a három ünnepeltet egy gyönyörű és isteni finom kakaós-meggyes tortával. Jól variálható recept, azonnal leírtam, garantáltan műsorra fogom még tűzni.

Hozzávalók:
1 nagy doboz babapiskóta
1/2 l habtejszín
1 nagy + 1 kis pohár tejföl
3 evőkanál cukor
1,5 dl gyümölcslé (jelen esetben meggy)
10 dkg aprított gyümölcs (most meggy)
ízesítők, most kakaópor és egy pici rumaroma került bele, de lehet vaníliás cukor, fahéj, citromhéj, stb. a felhasznált gyümölcstől függően
díszítés: csokireszelék és gyümölcs (most meggy és cseresznye)

Elkészítés:
Egy kapcsos tortaformát kibélelünk alufóliával. A legalább 12 órára behűtött tejszínt felverjük, és a piskóta meg a díszítésre szánt anyagok kivételével óvatosan összeforgatjuk a többi hozzávalóval. A tortaforma aljára simítunk egy adag krémet, erre jön egy réteg piskóta, majd újra krém, és így tovább, amíg el nem fogynak az alapanyagok és meg nem telik a forma. Egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap óvatosan tálra borítjuk, levesszük róla a tortaformát, és díszítjük a tortánkat.

Tojáskrokett

A minap kellett valami gyors feltét a zöldborsófőzelékhez, húsfélét éppen nem akartam, ezt találtam ki, pontosabban, a recept a Horváth Ilona-féle szakácskönyvből való. Gyors, finom és vegetáriánus, de mivel olajban sült és még vaj is van benne, nagyon kell hozzá valami könnyű főzelék, illetve saláta.

Hozzávalók:
6 dkg liszt
4 dkg vaj
2 dl tej
2 kemény tojás
1 nyers tojás
2 dkg sajt
só
bors
morzsa a panírozáshoz
olaj a sütéshez

Elkészítés:
A vajból, a lisztből és a tejből nagyon sűrű besamelmártást készítünk és kihűtjük. Belekeverjük az apróra vágott főtt tojásokat, a reszelt sajtot, elkeverjük a nyers tojással, fűszerezzük, majd vizes kézzel rudakat (amik nekem szétlapultak, illetve eltörtek) vagy pogácsákat formálunk, morzsába hempergetjük, és forró olajban mindkét oldalát pirosra sütjük.
Legközelebb szerecsendiót vagy petrezselyemzöldet is fogok tenni bele.

Cukkinis quiche

Ez a lepény vacsorára készült, és garantáltan gyakori vendég lesz az asztalunkon. Gyors, finom, jól variálható, szóval igen háziasszonybarát. Az ötlet ezúttal is Péter Jánosné könyvéből származik, a Kanadai quiche és a Cukkinis lepény receptjeit kombináltam össze.

Hozzávalók:
15 dkg liszt
5 dkg vaj
3 tojás
1 fej hagyma
5 dkg húsos szalonna
2 kicsi, zsenge cukkini
2 dl tejszín
sajt a tetejére
só
bors

Elkészítés:
A lisztet és a vajat robotgéppel elmorzsoljuk, majd egy tojás sárgájával tésztává gyúrjuk. A recept szerint. Nekem minden igyekezetem ellenére a továbbiakban is morzsám volt, úgyhogy négy evőkanál hideg vizet is hozzáadtam a tésztához, így már tényleg össze lehetett gyúrni. Ezután félretesszük pihenni a hűtőbe. A szalonnát kis kockákra vágjuk, serpenyőben kiolvasztjuk, majd rátesszük az apróra vágott hagymát, és üvegesre pároljuk. Ezután jön a megmosott és kockákra vágott cukkini (hámozni nem kell, csak a két végét levágni). Sózzuk, borsozzuk, fedő alatt kicsit összepároljuk. A tejszínbe belekeverünk két tojást és a maradék egy fehérjét (nincs pazarlás!), és ezt is a cukkinihez adjuk.
A tésztát akkorára nyújtjuk, hogy egy piteformát kibélelhessünk vele, ezt megtesszük, villával kicsit megszurkáljuk az alját, hogy ne púposodjon fel, majd 180°C-ra előmelegített sütőben félig megsütjük. Ezután kivesszük, beleöntjük a tölteléket, a tetejét beborítjuk reszelt sajttal, majd visszatesszük a sütőbe, és addig sütjük, amíg a teteje szép piros lesz.

Epres sajttorta

Hirtelen felindulásból elkövetve, az eperszezon örömére ;-)
Eper nálunk nem nagyon marad meg, úgyhogy ha epres sütit szeretnék sütni, akkor az utolsó pillanatban kell hozzá megvásárolnom. Szóval, nem sűrűn sütök epreset, inkább megesszük csak úgy magában a gyümölcsöt. Sajttortára viszont régóta készülök, és ha már szezonja van, akkor jöjjön az az eper.
A receptet valahol olvastam a neten, de már nem emlékszem, hol, különben is, variáltam is rajta. Kicsi tortaformára valót sütöttem, de úgy nézem, hogyha a nagyot sütöttem volna tele, abból sem maradt volna egy morzsa sem.

Hozzávalók (egy 16 cm-es tortaformához):
10 db Győri Édes Zabfalatok keksz
6 dkg vaj
25 dkg krémsajt
2 tojás
cukor ízlés szerint (én kb. 2 evőkanállal tettem bele)
vaníliás cukor vagy vaníliakivonat
eper

Elkészítés:
A kekszet morzsásra törjük (késes betétű robotgépben a legegyszerűbb), összekeverjük az olvasztott vajjal, és a sütőpapírral bélelt aljú tortaformába tapicskoljuk. Fontos, hogy a forma jól zárjon, mert a kiolvadt vajnak hála, rám még vár a sütőtakarítás. A krémsajtot összekeverjük a cukorral, a vaníliával és a tojások sárgájával, majd beleforgatjuk a tojások habját is. 180°C-ra előmelegített sütőbe toljuk, és tűpróbáig sütjük. Ha a teteje nagyon pirulna, alufóliával takarjuk be. Ha kész, hűtsük ki teljesen, majd óvatosan operáljuk ki a formából, és friss eperrel díszítve tálaljuk.

Tárkonyos-sárgarépás csirkemell

Ez a recept a téli Stahl magazinból származik, és nagyon-nagyon finom! Csak nem szabad úgy járni, mint én, aki attól való félelmemben, hogy nyers marad a hús, a megadottnál tovább főztem, így meg kiszáradt. De még így is nagyon jó volt.

Hozzávalók:
2 db csirkemell-filé
2 evőkanál vaj
1 kis fej vöröshagyma
1/2 dl fehérbor
30 dkg sárgarépa
1 1/2 dl tejszín
1 teáskanál szárított tárkony
só
bors

Elkészítés:
A csirkemelleket 2-2 darabba vágjuk, sózzuk, borsozzuk, majd a vajon minden oldalukat előpirítjuk, aztán kiszedjük egy tálra. A visszamaradt vajon megfonnyasztjuk az apróra vágott hagymát, hozzátesszük a tárkonyt, ráöntjük a fehérbort, felforraljuk. Felöntjük másfél deci vízzel, beletesszük a csirkemelleket az alattuk képződött húslével együtt, és rádobjuk a karikákra vágott répát. Lefedjük, 10-15 perc alatt kis lángon összefőzzük. Ezután a húsokat tányérra szedjük, a serpenyőben maradt levet nagy lángon 1 dl-re beforraljuk, beleöntjük a tejszínt, és 2-3 perc alatt összefőzzük a mártást. A hússal együtt tálaljuk.

Spenótfőzelék

Tegnap főztem, mivel Nagycsütörtökön a hagyomány szerint zöldet kell enni (spenót, csalán, komló, stb.), emiatt nevezik Zöldcsütörtöknek is. Na, kérem szépen, hármat lehet találni, ki evett minálunk zöldet Nagycsütörtökön, és Nagypénteken is... Nyert. Természetesen a ház asszonya. A lánygyereknek mondjuk van mentsége, mert nem egészen oké a gyomra, így ő főtt krumplit ebédelt, bár őszintén szólva, vannak kétségeim afelől, hogy egészséges béléssel kiegyezne-e a spenóttal.

A recept Chef Viki blogjáról való, pontosabban az ő és az egyik kommentelő receptjének a keveréke. Finom. Tényleg.

Hozzávalók:

1 csomag fagyasztott spenót

2,5 dkg vaj

2,5 dkg liszt

2 dl tej

2 gerezd fokhagyma

szerecsendió

só

bors

Elkészítés:

A vajat lábasban felolvasztjuk, elkeverjük benne a lisztet. Folyamatosan kevergetve habzásig hevítjük, majd további kevergetés kíséretében beleöntjük a tejet, azon igyekezve, hogy csomómentes legyen. Ezután mérsékelt lángon, időnként megkeverve jól kiforraljuk a besamelmártást. Az eredeti recept szerint húsz percig, én nem forraltam ennyi ideig, de így is jó lett. Beletesszük a kiolvadt spenótot, a lereszelt fokhagymát, fűszerezzük, és   még pár percig főzzük (néha megkeverve, egyébként vigyázzunk, mert köpköd).

Tükörtojással tálaljuk, de az enyémnek szétment a sárgája, így nem volt kellőképpen fotogén, ezért a leánygyermek krumplijából tettem rá egy kicsit.

Karfiol-krémleves

Nehogy azt higgyétek már, hogy kizárólag sütin élünk :-) imádom a krémleveseket, és egészségesebb is az összeturmixolt főtt zöldséggel sűríteni, mint a rántással (régi jó iskolai menza-emlékek, óóóó). Most a karfiol volt soron, és a legifjabb kivételével (aki még nem kaphat ilyet - na, ő viszont vígan eszi a céklapürét), az egész család zokszó nélkül megette. De karfioltortát azért nem fogok sütni :-D

Hozzávalók:
1 kisebb fej karfiol
1 kis pohár tejföl
só
bors
szerecsendió
esetleg húsleves

Elkészítés:
A karfiolt megmossuk, rózsáira szedjük, fazékba tesszük annyi vízzel vagy húslevessel (nálam fele-fele volt), ami bőven ellepi, és puhára főzzük. Ezután simára turmixoljuk, fűszerezzük, belekeverjük a tejfölt, és összeforraljuk. Pirított kenyérkockával vagy anélkül tálaljuk.

Céklás-csokis torta

Igen, igen, igen, mindent bevallok! Ez pont az, aminek látszik! Szívecskés Valentin-napi sütemény! Jöhetnek a kövek! Vessetek a mókusok elé!
A recept a téli Stahl-magazinból származik, bár ott azt ígérték, hogy a tésztában nem felismerhető a cékla íze, és a gyerekek garantáltan megeszik majd. Hát nem. A lánygyerek éppencsak megkóstolta, pedig nem beteg (ha édességet visszautasít, erre kell gyanakodni), a férjem evett belőle, de fanyalgott, hogy olyan fura az íze. Ekkor színt vallottam, mire ő olyan "naugyemegmondtamhogyvalaminemoké" ábrázattal közölte, hogy most már be tudja azonosítani.
Egyébként meggyőződésem, hogy a hiba ezúttal a család készülékében van, ugyanis szerintem a tészta ISTENI. Én imádom. De már megint kiszúrtam magammal, mert ha rajtam kívül senki nem eszi, sajnos, akkor is el fog fogyni...

Hozzávalók:
kb. fél kg cékla
15 dkg olvasztott vaj
15 dkg finomliszt
fél teáskanál só
2 teáskanál sütőpor
5 dkg cukrozatlan kakaópor
4 tojás
20 dkg cukor
1 teáskanál vaníliaaroma
15 dkg étcsokoládé felaprítva
tejszínhab a tetejére

Elkészítés:
A céklát megfőzzük, illetve én megsütöttem (egy részéből a fiúgyerek ebédje lett). Ha kihűlt pépesítjük. A sütőt előmelegítjük 160°C-ra. Egy tortaformát kivajazunk.
A céklából 35 dkg-t simára botmixelünk a vajjal. A lisztet, a sót, a kakaóport és a sütőport összeszitáljuk. A tojásokat a cukorral és a vaníliaaromával kikeverjük. Ezután hozzáadjuk a vajas céklát, majd a száraz hozzávalókat is. A végén beleforgatjuk a csokit. Kivajazott tortaformában tűpróbáig sütjük. A kihűlt tésztát tejszínhabbal vonjuk be. Az eredeti recept szerint a tejszínhabba céklapürét kell tenni, de volt egy olyan érzésem, hogy ez már végképp kiverné a családi biztosítékot :-)

Négerkocka almával

Jelentem, megint van itthoni gépem! A férjem múlt hétvégén nekiugrott, frissített, törölt, telepített, meg mit tudom én még, mit csinált, és íme, működik! Ennek örömére fel is teszem a szokásos havi egy sütireceptet... na jó, ez azért szorul némi magyarázatra. Szóval sütök-főzök rendületlenül mindenfélét, de valahogy mindig csak a sütiket érzem megosztásra érdemesnek. Legutóbb pl. csináltam egy csudafinom kínai édes-savanyú csirkét, persze NEM üveges szósszal, hanem teljesen házilag, de mi értelme lenne feltenni egy olyan receptet, amit egy az egyben elemeltem valahonnan, ahol ráadásul sokkal profibb fotó is van róla, mint amilyeneket én alkotok? Na ugye. Amúgy arra is rájöttem, hogy túl sűrűn ismételgetem ugyanazokat az ételeket, most hétvégén is hús volt meggyszósszal, ami már szerepelt a blogon, szóval lehet, hogy változatosabban kellene főznöm... csak a família ilyen válogatós, egyedül az újfajta sütikben lehetek teljesen biztos, mert süti nálunk még soha nem maradt ki...
Azért azt megjegyezném, hogy én magam igyekszem mértékletességet tanúsítani, aminek meg is van az eredménye, ugyanis szülés óta már tizenkét kilótól sikerült megszabadulnom, így már csak öt kg felesleg van rajtam (ne is kérdezzétek, mennyivel gurultam be a szülőszobára... szörnyű...), de a szakirodalom (értsd: női magazinok) szerint is könnyebb úgy fogyni, ha az ember egy kis mennyiséget azért minden nap megenged magának a tiltott gyümölcsökből is ;-) és valóban, én vagyok az élő példa ;-)
Na, a sok rizsa után jöjjön a recept, forrás most is Péter Jánosné, de most egész sokat variáltam is rajta, mert az eredetiben nem szerepelt alma, továbbá nem vagyok hajlandó egy tepsi sütibe hetvenhárom (!!!) deka cukrot (!!!) beletenni. Egyébként még így is egy kicsit édesebb lett, mint a család ízlése.

Hozzávalók:
6 tojás
15 dkg vaj/margarin
2 dkg kakaó (eredeti verzió szerint: 5 dkg, de ezt sokallottam, bár lehet, hogy nem ártott volna)
15 dkg cukor (eredetileg: 25 dkg)
25 dkg liszt
1 teáskanál szódabikarbóna
2 kispohár natúr joghurt (eredetileg 2 dl tej, de pont elfogyott)
Tetejére:
6 db alma
citromlé
fahéj
25 dkg cukor (eredetileg: 40 dkg)
tortadara

Elkészítés:
A tojások sárgáját kikeverjük a vajjal/margarinnal és a cukorral, hozzáadjuk a kakaót, a lisztet, a szódabikarbónát és a joghurtot. Kivajazott tepsibe terítjük. Az almát meghámozzuk, kockákra vágjuk, összekeverjük a fahéjjal, és a tésztára szórjuk. Közepesen meleg sütőben tűpróbáig sütjük.
A tojások fehérjét gőz fölött kemény habbá verjük, úgy, hogy közben apránként a cukrot is hozzáadjuk. Ha kész, a kisült tésztára kenjük, és megszórjuk tortadarával. Csokimázat is tehetünk rá, ha valaki számolt: a recept szerint ebben lett volna a plusz 8 dkg cukor.

Habcsók

BUÉK mindenkinek!
Nemrégiben érdeklődött az egyik húgom, hogy miért nem folytatom a blogomat. A helyzet az, hogy írnék én szíves-örömest, hiszen főzni úgyis főzök, csak az itthoni gépünk valamiért megbolondult, ami abban manifesztálódik, hogy 1. csigánál is lassúbb, 2.  folyton lefagy, 3. bizonyos oldalakat egyszerűen nem enged megnyitni. A férjem céges laptopja meg időnként lenyúlható ugyan, de nincs olyan kábel, aminek az egyik vége a fényképezőgéphez passzol, a másik meg a laptophoz, így ha írni akarok, akkor az a következőképpen történik: 1. bekapcsolom az itthoni gépet, és buzgón imádkozom, hogy ne fagyjon le. 2. átmentem a képeket a fényképezőgépről. 3. megkísérlem megnyitni valamelyik levelezőprogramot. 4. ha sikerül, elküldöm magamnak a képeket. 5. ha sikerült elküldeni anélkül, hogy elszállt volna, megvárom, amíg a férjem hazahozza a laptopot és mindkét gyerek alszik (ez este tíz körül szokott bekövetkezni), akkor megnyitom az e-mailt és lementem a képeket. 6. megírom a bejegyzést, feltéve, ha egyik gyerek sem ébred fel és nem követeli anyát ;-)
Ha a fenti pontok közül bármelyik is az informatika terén való analfabétizmusomról tenne tanúbizonyságot, akkor várom a nálam okosabbak tanácsait, hátha segítségükkel kihagyhatnék egy-két lépést.
Januárban most először állnak úgy a csillagok, hogy belevághatok a nagy vállalkozásba. Íme:
A bejegyzés elején emlegetett húgtól még évekkel ezelőtt kaptam karácsonyra egy süteményeskönyvet (Emma Patmore: A legjobb receptek; Sütemény), ebben az utolsó recept A Tökéletes Habcsók :-) maradt két felesleges tojásfehérjém, gondoltam, ne vesszen már kárba.

Hozzávalók:
2 tojásfehérje
12 dkg cukor
1 csipet só

Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 120 fokra. Egy gáztepsit kibélelünk sütőpapírral. A tojásfehérjéket megsózzuk és kemény habbá verjük. A fejjel lefelé fordított tálból nem szabad kicsúsznia a habnak. Ezután apránként hozzáadjuk a cukrot, és tovább verjük, amíg egészen fényes és kemény nem lesz. Habzsákba töltjük a masszát, és a sütőpapírra halmokat nyomunk belőle. Kb. másfél órán át sütjük, vagyis inkább szárítjuk, amíg kicsit megbarnul, és könnyen leválik a papírról. A kikapcsolt sütőben hagyjuk kihűlni.