Epres sajttorta

Hirtelen felindulásból elkövetve, az eperszezon örömére ;-)
Eper nálunk nem nagyon marad meg, úgyhogy ha epres sütit szeretnék sütni, akkor az utolsó pillanatban kell hozzá megvásárolnom. Szóval, nem sűrűn sütök epreset, inkább megesszük csak úgy magában a gyümölcsöt. Sajttortára viszont régóta készülök, és ha már szezonja van, akkor jöjjön az az eper.
A receptet valahol olvastam a neten, de már nem emlékszem, hol, különben is, variáltam is rajta. Kicsi tortaformára valót sütöttem, de úgy nézem, hogyha a nagyot sütöttem volna tele, abból sem maradt volna egy morzsa sem.

Hozzávalók (egy 16 cm-es tortaformához):
10 db Győri Édes Zabfalatok keksz
6 dkg vaj
25 dkg krémsajt
2 tojás
cukor ízlés szerint (én kb. 2 evőkanállal tettem bele)
vaníliás cukor vagy vaníliakivonat
eper

Elkészítés:
A kekszet morzsásra törjük (késes betétű robotgépben a legegyszerűbb), összekeverjük az olvasztott vajjal, és a sütőpapírral bélelt aljú tortaformába tapicskoljuk. Fontos, hogy a forma jól zárjon, mert a kiolvadt vajnak hála, rám még vár a sütőtakarítás. A krémsajtot összekeverjük a cukorral, a vaníliával és a tojások sárgájával, majd beleforgatjuk a tojások habját is. 180°C-ra előmelegített sütőbe toljuk, és tűpróbáig sütjük. Ha a teteje nagyon pirulna, alufóliával takarjuk be. Ha kész, hűtsük ki teljesen, majd óvatosan operáljuk ki a formából, és friss eperrel díszítve tálaljuk.

Tárkonyos-sárgarépás csirkemell

Ez a recept a téli Stahl magazinból származik, és nagyon-nagyon finom! Csak nem szabad úgy járni, mint én, aki attól való félelmemben, hogy nyers marad a hús, a megadottnál tovább főztem, így meg kiszáradt. De még így is nagyon jó volt.

Hozzávalók:
2 db csirkemell-filé
2 evőkanál vaj
1 kis fej vöröshagyma
1/2 dl fehérbor
30 dkg sárgarépa
1 1/2 dl tejszín
1 teáskanál szárított tárkony
só
bors

Elkészítés:
A csirkemelleket 2-2 darabba vágjuk, sózzuk, borsozzuk, majd a vajon minden oldalukat előpirítjuk, aztán kiszedjük egy tálra. A visszamaradt vajon megfonnyasztjuk az apróra vágott hagymát, hozzátesszük a tárkonyt, ráöntjük a fehérbort, felforraljuk. Felöntjük másfél deci vízzel, beletesszük a csirkemelleket az alattuk képződött húslével együtt, és rádobjuk a karikákra vágott répát. Lefedjük, 10-15 perc alatt kis lángon összefőzzük. Ezután a húsokat tányérra szedjük, a serpenyőben maradt levet nagy lángon 1 dl-re beforraljuk, beleöntjük a tejszínt, és 2-3 perc alatt összefőzzük a mártást. A hússal együtt tálaljuk.

Spenótfőzelék

Tegnap főztem, mivel Nagycsütörtökön a hagyomány szerint zöldet kell enni (spenót, csalán, komló, stb.), emiatt nevezik Zöldcsütörtöknek is. Na, kérem szépen, hármat lehet találni, ki evett minálunk zöldet Nagycsütörtökön, és Nagypénteken is... Nyert. Természetesen a ház asszonya. A lánygyereknek mondjuk van mentsége, mert nem egészen oké a gyomra, így ő főtt krumplit ebédelt, bár őszintén szólva, vannak kétségeim afelől, hogy egészséges béléssel kiegyezne-e a spenóttal.

A recept Chef Viki blogjáról való, pontosabban az ő és az egyik kommentelő receptjének a keveréke. Finom. Tényleg.

Hozzávalók:

1 csomag fagyasztott spenót

2,5 dkg vaj

2,5 dkg liszt

2 dl tej

2 gerezd fokhagyma

szerecsendió

só

bors

Elkészítés:

A vajat lábasban felolvasztjuk, elkeverjük benne a lisztet. Folyamatosan kevergetve habzásig hevítjük, majd további kevergetés kíséretében beleöntjük a tejet, azon igyekezve, hogy csomómentes legyen. Ezután mérsékelt lángon, időnként megkeverve jól kiforraljuk a besamelmártást. Az eredeti recept szerint húsz percig, én nem forraltam ennyi ideig, de így is jó lett. Beletesszük a kiolvadt spenótot, a lereszelt fokhagymát, fűszerezzük, és   még pár percig főzzük (néha megkeverve, egyébként vigyázzunk, mert köpköd).

Tükörtojással tálaljuk, de az enyémnek szétment a sárgája, így nem volt kellőképpen fotogén, ezért a leánygyermek krumplijából tettem rá egy kicsit.

Karfiol-krémleves

Nehogy azt higgyétek már, hogy kizárólag sütin élünk :-) imádom a krémleveseket, és egészségesebb is az összeturmixolt főtt zöldséggel sűríteni, mint a rántással (régi jó iskolai menza-emlékek, óóóó). Most a karfiol volt soron, és a legifjabb kivételével (aki még nem kaphat ilyet - na, ő viszont vígan eszi a céklapürét), az egész család zokszó nélkül megette. De karfioltortát azért nem fogok sütni :-D

Hozzávalók:
1 kisebb fej karfiol
1 kis pohár tejföl
só
bors
szerecsendió
esetleg húsleves

Elkészítés:
A karfiolt megmossuk, rózsáira szedjük, fazékba tesszük annyi vízzel vagy húslevessel (nálam fele-fele volt), ami bőven ellepi, és puhára főzzük. Ezután simára turmixoljuk, fűszerezzük, belekeverjük a tejfölt, és összeforraljuk. Pirított kenyérkockával vagy anélkül tálaljuk.

Céklás-csokis torta

Igen, igen, igen, mindent bevallok! Ez pont az, aminek látszik! Szívecskés Valentin-napi sütemény! Jöhetnek a kövek! Vessetek a mókusok elé!
A recept a téli Stahl-magazinból származik, bár ott azt ígérték, hogy a tésztában nem felismerhető a cékla íze, és a gyerekek garantáltan megeszik majd. Hát nem. A lánygyerek éppencsak megkóstolta, pedig nem beteg (ha édességet visszautasít, erre kell gyanakodni), a férjem evett belőle, de fanyalgott, hogy olyan fura az íze. Ekkor színt vallottam, mire ő olyan "naugyemegmondtamhogyvalaminemoké" ábrázattal közölte, hogy most már be tudja azonosítani.
Egyébként meggyőződésem, hogy a hiba ezúttal a család készülékében van, ugyanis szerintem a tészta ISTENI. Én imádom. De már megint kiszúrtam magammal, mert ha rajtam kívül senki nem eszi, sajnos, akkor is el fog fogyni...

Hozzávalók:
kb. fél kg cékla
15 dkg olvasztott vaj
15 dkg finomliszt
fél teáskanál só
2 teáskanál sütőpor
5 dkg cukrozatlan kakaópor
4 tojás
20 dkg cukor
1 teáskanál vaníliaaroma
15 dkg étcsokoládé felaprítva
tejszínhab a tetejére

Elkészítés:
A céklát megfőzzük, illetve én megsütöttem (egy részéből a fiúgyerek ebédje lett). Ha kihűlt pépesítjük. A sütőt előmelegítjük 160°C-ra. Egy tortaformát kivajazunk.
A céklából 35 dkg-t simára botmixelünk a vajjal. A lisztet, a sót, a kakaóport és a sütőport összeszitáljuk. A tojásokat a cukorral és a vaníliaaromával kikeverjük. Ezután hozzáadjuk a vajas céklát, majd a száraz hozzávalókat is. A végén beleforgatjuk a csokit. Kivajazott tortaformában tűpróbáig sütjük. A kihűlt tésztát tejszínhabbal vonjuk be. Az eredeti recept szerint a tejszínhabba céklapürét kell tenni, de volt egy olyan érzésem, hogy ez már végképp kiverné a családi biztosítékot :-)

Négerkocka almával

Jelentem, megint van itthoni gépem! A férjem múlt hétvégén nekiugrott, frissített, törölt, telepített, meg mit tudom én még, mit csinált, és íme, működik! Ennek örömére fel is teszem a szokásos havi egy sütireceptet... na jó, ez azért szorul némi magyarázatra. Szóval sütök-főzök rendületlenül mindenfélét, de valahogy mindig csak a sütiket érzem megosztásra érdemesnek. Legutóbb pl. csináltam egy csudafinom kínai édes-savanyú csirkét, persze NEM üveges szósszal, hanem teljesen házilag, de mi értelme lenne feltenni egy olyan receptet, amit egy az egyben elemeltem valahonnan, ahol ráadásul sokkal profibb fotó is van róla, mint amilyeneket én alkotok? Na ugye. Amúgy arra is rájöttem, hogy túl sűrűn ismételgetem ugyanazokat az ételeket, most hétvégén is hús volt meggyszósszal, ami már szerepelt a blogon, szóval lehet, hogy változatosabban kellene főznöm... csak a família ilyen válogatós, egyedül az újfajta sütikben lehetek teljesen biztos, mert süti nálunk még soha nem maradt ki...
Azért azt megjegyezném, hogy én magam igyekszem mértékletességet tanúsítani, aminek meg is van az eredménye, ugyanis szülés óta már tizenkét kilótól sikerült megszabadulnom, így már csak öt kg felesleg van rajtam (ne is kérdezzétek, mennyivel gurultam be a szülőszobára... szörnyű...), de a szakirodalom (értsd: női magazinok) szerint is könnyebb úgy fogyni, ha az ember egy kis mennyiséget azért minden nap megenged magának a tiltott gyümölcsökből is ;-) és valóban, én vagyok az élő példa ;-)
Na, a sok rizsa után jöjjön a recept, forrás most is Péter Jánosné, de most egész sokat variáltam is rajta, mert az eredetiben nem szerepelt alma, továbbá nem vagyok hajlandó egy tepsi sütibe hetvenhárom (!!!) deka cukrot (!!!) beletenni. Egyébként még így is egy kicsit édesebb lett, mint a család ízlése.

Hozzávalók:
6 tojás
15 dkg vaj/margarin
2 dkg kakaó (eredeti verzió szerint: 5 dkg, de ezt sokallottam, bár lehet, hogy nem ártott volna)
15 dkg cukor (eredetileg: 25 dkg)
25 dkg liszt
1 teáskanál szódabikarbóna
2 kispohár natúr joghurt (eredetileg 2 dl tej, de pont elfogyott)
Tetejére:
6 db alma
citromlé
fahéj
25 dkg cukor (eredetileg: 40 dkg)
tortadara

Elkészítés:
A tojások sárgáját kikeverjük a vajjal/margarinnal és a cukorral, hozzáadjuk a kakaót, a lisztet, a szódabikarbónát és a joghurtot. Kivajazott tepsibe terítjük. Az almát meghámozzuk, kockákra vágjuk, összekeverjük a fahéjjal, és a tésztára szórjuk. Közepesen meleg sütőben tűpróbáig sütjük.
A tojások fehérjét gőz fölött kemény habbá verjük, úgy, hogy közben apránként a cukrot is hozzáadjuk. Ha kész, a kisült tésztára kenjük, és megszórjuk tortadarával. Csokimázat is tehetünk rá, ha valaki számolt: a recept szerint ebben lett volna a plusz 8 dkg cukor.

Habcsók

BUÉK mindenkinek!
Nemrégiben érdeklődött az egyik húgom, hogy miért nem folytatom a blogomat. A helyzet az, hogy írnék én szíves-örömest, hiszen főzni úgyis főzök, csak az itthoni gépünk valamiért megbolondult, ami abban manifesztálódik, hogy 1. csigánál is lassúbb, 2.  folyton lefagy, 3. bizonyos oldalakat egyszerűen nem enged megnyitni. A férjem céges laptopja meg időnként lenyúlható ugyan, de nincs olyan kábel, aminek az egyik vége a fényképezőgéphez passzol, a másik meg a laptophoz, így ha írni akarok, akkor az a következőképpen történik: 1. bekapcsolom az itthoni gépet, és buzgón imádkozom, hogy ne fagyjon le. 2. átmentem a képeket a fényképezőgépről. 3. megkísérlem megnyitni valamelyik levelezőprogramot. 4. ha sikerül, elküldöm magamnak a képeket. 5. ha sikerült elküldeni anélkül, hogy elszállt volna, megvárom, amíg a férjem hazahozza a laptopot és mindkét gyerek alszik (ez este tíz körül szokott bekövetkezni), akkor megnyitom az e-mailt és lementem a képeket. 6. megírom a bejegyzést, feltéve, ha egyik gyerek sem ébred fel és nem követeli anyát ;-)
Ha a fenti pontok közül bármelyik is az informatika terén való analfabétizmusomról tenne tanúbizonyságot, akkor várom a nálam okosabbak tanácsait, hátha segítségükkel kihagyhatnék egy-két lépést.
Januárban most először állnak úgy a csillagok, hogy belevághatok a nagy vállalkozásba. Íme:
A bejegyzés elején emlegetett húgtól még évekkel ezelőtt kaptam karácsonyra egy süteményeskönyvet (Emma Patmore: A legjobb receptek; Sütemény), ebben az utolsó recept A Tökéletes Habcsók :-) maradt két felesleges tojásfehérjém, gondoltam, ne vesszen már kárba.

Hozzávalók:
2 tojásfehérje
12 dkg cukor
1 csipet só

Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 120 fokra. Egy gáztepsit kibélelünk sütőpapírral. A tojásfehérjéket megsózzuk és kemény habbá verjük. A fejjel lefelé fordított tálból nem szabad kicsúsznia a habnak. Ezután apránként hozzáadjuk a cukrot, és tovább verjük, amíg egészen fényes és kemény nem lesz. Habzsákba töltjük a masszát, és a sütőpapírra halmokat nyomunk belőle. Kb. másfél órán át sütjük, vagyis inkább szárítjuk, amíg kicsit megbarnul, és könnyen leválik a papírról. A kikapcsolt sütőben hagyjuk kihűlni.