Málnás-vaníliás torta

Hajrá július! Hajrá torták!

Hát nagyon telik az idő (bár "hát"-tal nem kezdünk mondatot). Mikor a blogot kezdtem, még csak két tortát sütöttem júliusban, aztán egyet sem, mert szültem, most meg hármat, egyre növekvő számokkal. Már a kicsi is hét, mikor volt már baba..... az előző életemben.....

Miközben anya mereng és nosztalgiázik, a kölyöknek elég határozott elképzelése volt, hogy milyen tortát szeretne: epreset, málnásat és vaníliásat. Uccu neki, anya!

Hozzávalók:

Tészta:

4 tojás

25 dkg cukor

9 evőkanál hideg víz

15 dkg liszt

1 csomag sütőpor

Krém:

2 csomag vaníliás pudingpor

7 dl tej

2 csomag vaníliás cukor

20 dkg vaj

porcukor ízlés szerint

eperlekvár

málna

Elkészítés: a tészta hozzávalóiból a szokott módon vizes piskótát sütünk: a tojások sárgáját kikeverjük a cukorral, kanalanként hozzáadjuk a vizet és jól elkeverjük, majd belekeverjük a lisztet és a sütőport, végül óvatosan a habbá vert tojásfehérjéket is. Sütőpapírral béleljük egy 26 cm-es tortaforma alját, beleöntjük a masszát, és 180°C-on tűpróbáig sütjük. Rácsra borítva kihűtjük, majd három lapba vágjuk.

A krémhez a pudingport kikeverjük egy kevés hideg tejjel. A maradék tejet felforraljuk, és a tűzről lehúzva, folyamatos keverés mellett beleöntjük a pudingos tejet. Azonnal be fog sűrűsödni, ha mégsem, kis lángon besűrítjük. Beletesszük a vaníliás cukrot és a vaj kb. 1/3-át, hadd olvadjon el benne, így nem bőrösödik annyira hűlés közben. Hagyjuk kihűlni, de közben meg-megkeverjük. A maradék vajat kikeverjük a porcukorral, és a kihűlt pudinghoz keverjük.

A torta összeállítása: az alsó tésztalapot tálra tesszük, megkenjük eperlekvárral. Megkenjük krémmel, rászórjuk a málna felét. Ezután a következő lap jön, amelynek mindkét fele meg van kenve lekvárral. Erre is krém és málna jön. Erre jön a szintén alul-felül lekváros utolsó lap. A tortát bevonjuk a maradék krémmel, és ízlés szerint díszítjük. Nálam ez most a fiúgyerek ízlését jelentette: Minecraft-os ostyát. Jól illik hozzá a tejszínhab is.

Rizses hús

Na nem mondom, hogy ez most egy ütős bejegyzés közel három év után :-D

Szerettem a blogolást, csak az idő, az idő... ami sosincs. Nagy ház, kert, munka, gyerekek, satöbbi... szeptemberben ráadásul munkahelyet váltottam, biológia-tanárnéni lettem a helyi általános iskolában, úgyhogy ha este leülök a géphez, akkor leginkább óravázlatot írok vagy szemléltető anyagot keresek, mivel negyvenkét éves vagyok, de még soha egy napot sem tanítottam (kivéve az egyetemi kötelező gyakorlatokat), úgyhogy igencsak készülnöm kell minden órámra.

Szeptemberben kezdtem, és nagyon tetszik, csak arra nem számítottam, hogy jóformán levegőt venni se lesz időm... valahogy így, tényleg.

Nade már vágjuk a centit, jön a nyááááááááári szünet. Itthon leszünk a gyerekekkel (táborba csak akkor mennek, ha nagyon akarják - egyelőre nem), játszunk, beszélgetünk, kirándulunk... és főzünk. Meg befőzünk.

De egyelőre még iskolaidő van. Szombaton gyors ebéd kellett, rizses hús lett. A fiam szerint egy csillagos lett, amúgy pontozni szokott, száz pont a maximum, de azt mondja, a csillag a száz pontnál is több. Mondjuk csak a húst ette ki belőle, a nővére meg pont a húst nem kérte, így megosztoztak, sebaj. Családban marad.

Hozzávalók:

egy csésze (2 dl) rizs

60 dkg sertéscomb

2 szép szál sárgarépa

egy paradicsom (elmaradhat)

egy nagy fej vöröshagyma

2-3 gerezd fokhagyma

olaj

pirospaprika

só

bors

Elkészítés: apróra vágjuk a hagymát, és az olajon megpároljuk. Lehúzzuk a tűzről, megszórjuk pirospaprikával, beletesszük a kockákra vágott sertéscombot, és nagy lángon folyamatosan kevergetve fehéredésig sütjük. Ezután tesszük hozzá a kockákra vágott paradicsomot, a lereszelt vagy apróra vágott fokhagymát (fokhagymanyomóm nincs, a franc se fogja tisztogatni), sózzuk, borsozzuk, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, és kis lángon puhára főzzük. Ha a vizet elfőné, pótoljuk. Mikor a hús már majdnem puha, beletesszük  felkarikázott sárgarépát. Ha vastagabb a répa, akkor először hosszában vágjuk ketté, utána karikázzunk. Mikor minden puha és a hús alatt kevés, sűrű szaft van, akkor készült el.

Közben kevés forró olajon fehéredésig kevergetjük a rizst, majd kétszeres mennyiségű vízzel felöntve kis lángon, fedő alatt puhára pároljuk. Végül összekeverjük a répás hússal és savanyúság vagy saláta kíséretében tálaljuk.

Erős Pista házilag

Két hétig nyaralni voltunk, ezalatt a kiskertem durván elvadult. Momentán annyira burjánzik, hogy előbb tennék fel magamról bikinis fotót bármelyik közösségi portálra, minthogy ezt a dzsumbujt közszemlére tegyem. Ennek ellenére viszont, meglepő módon, egész szép termést hozott.

Az uborkát a gyerekek felfalták a vacsorához, a paradicsomot is megeszegettük így vagy úgy,  a csilipaprika okozta a legnagyobb fejtörést. A NoSalty-n találtam egy szimpatikus receptet, nagy vonalakban lekövettem, íme:

Hozzávalók:
Kb. 40 db csilipaprika
2 szép nagy piros pritaminpaprika
5 evőkanál só

Elkészítés:
Mindent szépen összeturmixolunk, majd mehet a csírátlanított üvegekbe, és kész. Én gondosan kifőztem az üvegeket, bár alig hinném, hogy létezik olyan elszánt penészgomba, amelyik ilyen só- és kapszaicin-koncentráció mellett telepképzéssel próbálkozna.
Máskor kesztyűben csinálom. Utána ki kellett vennem a kontaktlencsémet.

Jégsaláta aszalt paradicsommal

Igenigenigen, már van saját zöldségünk!!!!!!! Jégsaláta és újhagyma. Itten látható, tessék:

Már nem emlékszem, milyen alkalomra készítettem először aszalt paradicsommal feldobott jégsalátát, de a férjemnek annyira ízlett, hogy pár nap múlva hazaállított három fej salátával, hogy akkor most még egyszer. Aztán nem sokra rá lett saját salátánk is, szóval azóta is. Rendszeresen.

Hozzávalók:
1 nagy vagy 2-3 kicsi fej jégsaláta
3-4 szál újhagyma
aszalt paradicsom
4 evőkanál aszaltparadicsom-olaj
1 kis pohár natúr joghurt
1-2 gerezd zúzott fokhagyma
só
bors

Elkészítés: a salátát feldaraboljuk, az újhagymát felkarikázzuk, a paradicsomot kis kockákra vágjuk. Az öntet hozzávalóit összekeverjük, és a salátával összeforgatjuk.
Talán felesleges is volt leírni :-)

Bori kedvenc keksze

Ez a Bori most nem én vagyok. Bár a keksz nekem is könnyen a kedvencem lesz, mert nagyon finom.
Bori egy könyv- és rajzfilmsorozat főszereplője, lányom nagy kedvence. Bori rengeteg érdekes dolgot csinál:
"Hát itt jön Bori, az én barátnőm, Bori,
Vele mindig történik valami,
Úszik, játszik, kirándul,
Táncol, fut, sütni tanul,
Örül neked, nyakadba borul..."
A sorozat egyik kötete a Bori sütni tanul, ebből vettük Bori kedvenc kekszreceptjét is, ami óriási mennyiség, de úgyis óvodai kirándulásra készültünk, ahol sok a gyerek.

Hozzávalók:
480 g liszt
320 g vaj
16 dkg cukor
2 tojás
2 vaníliás cukor (az eredetiben nincs)

Elkészítés:
A hozzávalókat összegyúrjuk, fél órát pihentetjük a hűtőben, majd kinyújtjuk, kiszaggatjuk és 150°C-on 10-12 percig sütjük. Díszítés opcionális, én mikróban felolvasztottam 2 tábla (kicsit megvámolt) tejcsokit kb. 5 dkg vajjal, majd levágott végű zacskóba töltöttem, és a lánygyerekkel összefirkáltuk vele a sütiket. A fiúgyereknek még csak a szórócukrot mertem a kezébe adni, szórta is. Mindenhová.

Tűzálló tálban sült lazac

Ha már visszatértem, akkor rögtön dupláznék is.
Nem nagyon szoktam ugrani az akciókra, de amikor a minap egy hiperszuperben járva lazacot hirdettek akciós áron, azért a halpult felé vettem az irányt. Elvolt a fagyasztóban egy hétig, aztán ma vasárnapi ebéd lett belőle. A recept a Kismama babakonyhájából származik.

Hozzávalók:
1 kg lazacfilé
1 nagy fej lilahagyma
citromlé
só
bors
kakukkfű
vaj a tál kikenéséhez

Elkészítés:
A halról, ha bőrös, lehúzzuk a bőrt, és kb. 15 dekás szeletekre vágjuk. Papírtörlővel leitatjuk róla a nedvességet, kivajazott tűzálló tálba tesszük a szeleteket, fűszerezzük, citromlével meglocsoljuk, és mehet másfél-két órára a hűtőbe. Kivéve lilahagymát karikázunk rá, és 180°C-ra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. Fóliát nem tettem rá.

Tojáslikőr

Itt vagyok, ismét... az elmúlt évben nem sok bejegyzés született, okok: építkezés (még mindig), férj kétszeres munkahelyváltása, és mivel mindezek igénybe vették életem párja napi huszonnégy órájának kilencvenkilenc egész kilencvenkilenc százalékát, rám is elég sok hárult. Főzés is. Blogolás nem.
De, miután túléltünk néhány krízist ("haezígymegytovább-esküszömfogomakétgyereket-éselköltözömalbérletbe" stb.), végre kiköltöztünk a Debrecentől pár kilométerre lévő faluba, végre fellélegezhetünk egy kicsit. A férjem végül megállapodott a negyedik munkahelyen, ami vicces módon azonos az elsővel, és - minő véletlen - egy Debrecentől pár kilométerre lévő kis faluban található, konkrétan, ha végigmegyünk az utcánkon, ellátunk a gyárig. És az új főnöke - a régitől eltérően - nem várja el, hogy este nyolcig bent maradjon.
A kertes házban természetesen van nagy és napfényes konyhám, és kiskerttel is kísérletezem, egyelőre a palántáknál tartunk (tejfölöspohárban, ahogy illik), majd referálok. Az itt töltött első húsvét alkalmából pedig tojáslikőrt főztem, méghozzá az innen-onnan ajándékba kapott pálinkák felhasználásával, imígyen:

Hozzávalók:
4 tojássárgája
17 dkg cukor
2 csomag vaníliás cukor (Dr. Oetker, igazi vaníliával)
1.5 dl tej
1.5 dl tejszín
3 dl pálinka

Elkészítés:
A tojássárgáját kikeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral. Belekeverjük a tejet és a tejszínt, majd kis lángon, folyamatosan kevergetve felfőzzük és besűrítjük. Kihűtjük, majd óvatosan hozzáöntjük a pálinkát. Üvegekbe öntjük, behűtjük, óvatján kóstolgatjuk, mert igen ütős.