Ezt a receptet Stahl Judit valamelyik könyvében olvastam még ezer éve, és a vendégváróhoz hasonlóan ezt is az ünnepek után szoktam készíteni. Természetesen az egész pitét szerettem volna megörökíteni, de mire sikerült elemet találni a fényképezőgépbe, már csak a képen árválkodó egyetlen szelet maradt belőle ;-)
Hozzávalók:
25 dkg liszt
12,5 dkg vaj vagy margarin
5 evőkanál hideg víz
só
bors
50 dkg főtt, füstölt sonka
1 fej hagyma
olaj
3 tojás
2 teáskanál mustár
10 dkg reszelhető sajt
1 csokor petrezselyem
Elkészítés:
Robotgéppel morzsásra keverem a lisztet és a vajat. Sóval és borssal ízesítem, majd beleöntöm a vizet, és tésztává gyúrom. A hűtőbe teszem pihenni. Ezalatt az olajon, kis lángon üvegesre párolom az apróra vágott hagymát, hozzáadom az apró kockákra vágott sonkát, nagyobbra veszem a lángot, és picit megpirítom a húst. Hozzáadom az apróra vágott petrezselymet. A tojásokat villával kissé felverem, belekeverem a mustárt és a reszelt sajtot, majd az egészet a petrezselymes sonkához keverem. A tésztát egy kisebb és egy nagyobb részre osztom, a nagyobbal kibélelek egy kerámia pite-formát, úgy, hogy pereme is legyen. Beleöntöm a tölteléket, majd a kisebbik részt is kinyújtom, és befedem vele a pitét. A széleket kicsit összetapicskolom, nehogy kinyíljon. Villával megszurkálom a tetejét, hogy a gőz távozni tudjon, és mehet a 200°C-os sütőbe úgy negyven percre. Illetve bocsánat: az eredeti recept előmelegített sütőt ír, én viszont nem mertem kockáztatni a kerámiatálam épségét, és a hideg sütőbe tettem be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése