2013. január 19., szombat

Habcsók

BUÉK mindenkinek!
Nemrégiben érdeklődött az egyik húgom, hogy miért nem folytatom a blogomat. A helyzet az, hogy írnék én szíves-örömest, hiszen főzni úgyis főzök, csak az itthoni gépünk valamiért megbolondult, ami abban manifesztálódik, hogy 1. csigánál is lassúbb, 2.  folyton lefagy, 3. bizonyos oldalakat egyszerűen nem enged megnyitni. A férjem céges laptopja meg időnként lenyúlható ugyan, de nincs olyan kábel, aminek az egyik vége a fényképezőgéphez passzol, a másik meg a laptophoz, így ha írni akarok, akkor az a következőképpen történik: 1. bekapcsolom az itthoni gépet, és buzgón imádkozom, hogy ne fagyjon le. 2. átmentem a képeket a fényképezőgépről. 3. megkísérlem megnyitni valamelyik levelezőprogramot. 4. ha sikerül, elküldöm magamnak a képeket. 5. ha sikerült elküldeni anélkül, hogy elszállt volna, megvárom, amíg a férjem hazahozza a laptopot és mindkét gyerek alszik (ez este tíz körül szokott bekövetkezni), akkor megnyitom az e-mailt és lementem a képeket. 6. megírom a bejegyzést, feltéve, ha egyik gyerek sem ébred fel és nem követeli anyát ;-)
Ha a fenti pontok közül bármelyik is az informatika terén való analfabétizmusomról tenne tanúbizonyságot, akkor várom a nálam okosabbak tanácsait, hátha segítségükkel kihagyhatnék egy-két lépést.
Januárban most először állnak úgy a csillagok, hogy belevághatok a nagy vállalkozásba. Íme:
A bejegyzés elején emlegetett húgtól még évekkel ezelőtt kaptam karácsonyra egy süteményeskönyvet (Emma Patmore: A legjobb receptek; Sütemény), ebben az utolsó recept A Tökéletes Habcsók :-) maradt két felesleges tojásfehérjém, gondoltam, ne vesszen már kárba.

Hozzávalók:
2 tojásfehérje
12 dkg cukor
1 csipet só

Elkészítés:
A sütőt előmelegítjük 120 fokra. Egy gáztepsit kibélelünk sütőpapírral. A tojásfehérjéket megsózzuk és kemény habbá verjük. A fejjel lefelé fordított tálból nem szabad kicsúsznia a habnak. Ezután apránként hozzáadjuk a cukrot, és tovább verjük, amíg egészen fényes és kemény nem lesz. Habzsákba töltjük a masszát, és a sütőpapírra halmokat nyomunk belőle. Kb. másfél órán át sütjük, vagyis inkább szárítjuk, amíg kicsit megbarnul, és könnyen leválik a papírról. A kikapcsolt sütőben hagyjuk kihűlni.

2 megjegyzés:

Vali írta...

Fogadjuk, hogy Saci volt az aki hiányolta a cikkeket :)

Borcsa írta...

Nyertél :-D